Fókuszálás


Ahhoz, hogy a fényképeink élvezhetőek legyenek, a megfelelő expozíció mellett az is lényeges, hogy éles legyen a felvétel. Szerencsére a mai gépek már szinte kivétel nélkül rendelkeznek autofókusszal (AF) - vagyis képesek megállapítani az éles kép készítéséhez a megfelelő fókusztávolságot. Az élesre állításhoz ugyanazt a célzókát használjuk, mint a fénymérésnél.
Általában a kép közepére mérünk fényt és állítunk élességet, ha valamiért mégsem oda szeretnénk (pl. oldalt áll a személy, akit élesnek szeretnénk fotózni), akkor a fénymérésnél leírtakhoz hasonlóan járhatunk el, kivéve a kiegészítő rögzítő gombot. Tehát elmozgathatjuk a célzókát, elfordulhatunk kissé a géppel és mérés után vissza, de a mérés után áttehetjük kézi fókuszálásra (MF) is - kézzel beállítva a megfelelő távolságot. Ezt olyan esetben is használhatjuk, ha valamiért nem működik az AF - pl. túl sötét van - vagy egyszerűen mi máshová akarjuk állítani az élességet (pl. kifejezetten el szeretnénk homályosítani valamit, vagy pl. gyorsan akarunk exponálni ismert távolságban lévő dologra, és ''megspórolni'' az élességállítási időt). Kompakt gépekben a MF általában a menüből érhető el, tükörreflexes gépeken gyakran az objektíven van megfelelő kapcsoló és állítógyűrű.
Annyit nem árt még tudni az élességállításról, hogy a mai elterjedt gépekben általában a kontraszton alapul az élességállítás, tehát ha nagy sima, mintázat nélküli felületre próbálunk mérni, nem nagyon fog sikerülni. Keressünk olyan képrészletet, ahol valamilyen váltás, határvonal van, ekkor jó eséllyel sikerrel járunk.
Még egy akadálya lehet az élességállításnak: az objektív közelpontja. Ez az a legközelebbi távolság, amire már tudunk fókuszálni, ennél közelebbi tárgyra nem. (Olyasmi ez, mint ahogy az orrunkat sem tudjuk megnézni, akárhogy kancsalítunk-bandzsítunk, mert túl közel van.) Ha közelképet akarunk csinálni, akkor a mostani kompaktoknál általában van lehetőség makró/szupermakró módba kapcsolni, ezzel akár 1-2 cm-re megközelíthetjük a témát. A tükörreflexes gépeknél más utakat kell keresni: közgyűrű vagy előtétlencse használata pl.
Nem árt tudni, hogy nagyon sok gép rendelkezik ma már u.n. követő fókusszal. Ez annyit jelent, hogy ha gépet mozgatjuk, folyamatosan utána állítódik az élesség az éppen középen levő dologra. Ez hasznos tulajdonság lehet pl. egy sportesemény fotózásakor, vagy bármilyen más mozgó dolognál - elég a kereső közepén tartanunk a céltárgyat, és a kép folyamatosan éles lesz, míg el nem sütjük.
Életlen kép nem csak hibás fókuszálásból eredhet, lehet bemozdulás is az oka.

1 - rosszul fókuszált kép, minden életlen
2 - bemozdulásos életlenség a gép elmozdulásából, szellemképesek a dolgok - rövidebb záridő vagy állvány segíthet
3 - bemozdulásos életlenség az alany elmozdulásából - rövidebb záridőre van szükség (több fény és/vagy tágabb blende és/vagy magasabb ISO pl.)

A vörös szem effektus kiküszöbölése


A vörös szem effektussal kapcsolatban vannak jó hírek és rossz hírek is. A rossz hír az, hogy a vörös szem hatás alapvető oka az emberi szervezet működésében keresendő: fény hatására a pupillák kitágulnak és összehúzódnak. Erős fényben a pupillák kicsik, gyenge fényben azonban meglehetősen kitágulnak. Amikor a vaku elsül, a fény behatol a kitágult pupillába és visszatükröződik a szem belsejében lévő retina mögötti véredényekről. A fény vörös pont formájában tükröződik vissza a fényképezőgépben. És, sajnos, mindig ez a helyzet.

A jó hír pedig az, hogy vannak bizonyos technikák, melyekkel csökkenthető a vaku hatása. Ezek közül némelyik hatásosabb, a másik kevésbé. Próbálja ki, hogy melyik az Ön számára a legjobb.

A vörös szem effektust csökkentő szolgáltatás. A legkézenfekvőbb megoldás a fényképezőgép beépített, vörös szem effektust csökkentő szolgáltatásának aktiválása. Ennek használatakor a fényképezőgép elővillantás-sorozatot (gyors fénylobbanásokat) vagy egyenletes fénysugarat generál, amely a fővaku elsütése előtt bezárulásra készteti a pupillát. Amikor a kép készítésekor végül elsül a vaku, a pupilla kisebb lesz, ezért a szem belseje kevesebb fényt tükröz vissza a fényképezőgépbe. Ez sokszor nagy segítséget jelent, de ne felejtse el, hogy ez csupán a vörös szem effektus csökkentését, nem pedig a kiküszöbölését jelenti.

Az elővillantások legalább egy másodpercig késleltetik a zár tényleges elsütését, így ha gyermeke első lépéseit vagy más egyszeri és megismételhetetlen pillanatot szeretne lencsevégre kapni, jobb, ha kikapcsolja ezt a funkciót, nehogy elszalassza az eseményt.

A nézőke segítségével készített kép
A vörös szem effektus
csökkentése érdekében
állítsa be az embereket úgy,
hogy kicsit forduljanak el,
és ne nézzenek a vakuba

Kapcsolja fel a lámpákat. A vörös szem effektus sötét helyiségekben a legrosszabb, ezért kapcsolja be a világítást, vagy fotója alanyát fényképezze le egy világosabb helyen. A pupillák összeszűkülnek, és a vörös szem reakció csökken.

Ne nézzen a lencsébe. Némelyik fényképezőgép sokkal hajlamosabb a vörös szem effektus generálására, mint a többi. A lencséhez közel lévő vaku, szemben azzal, amelyik felnyílik, vagy előugrik a fényképezőgépből, sokkal nagyobb reakciót vált ki, mivel a fény közvetlenül a pupillát éri. A visszatükröződés csökkentése érdekében rendezze el úgy a fotó alanyát, hogy ne a lencse felé, hanem vagy a fényképezőgép fölé vagy pedig a vakuval ellentétes oldalra nézzen.

Használjon eltávolítható vakut. A legjobb megoldás a vörös szem effektus kiküszöbölésére, ha eltávolítja a vakut a lencséről. Ez csak olyan fényképezőgépek esetében lehetséges, amelyekre (úgynevezett „hot shoe” vagy más csatlakozóval) külső vaku, tehát nem a fényképezőgépbe épített vaku csatlakoztatható. Ez lehet hogy költséges megoldás, de érdemes beruházni, ha jelentős mennyiségű fotót készít vörös szem effektust kiváltó helyzetekben.

Fotós tippek: Portré fotózás


Nem kell profi fotósnak lenni ahhoz, hogy jó portréfelvételt készítsünk. Elég, ha odafigyelünk pár apró részletre a család, barátok, vagy modellek fényképezésénél. Nem kell hozzá drága csúcs modell, elég egy kompakt fényképezőgép is. Senkinek sem árt, ha megfogadja a szakavatottak tanácsát, hogy hogyan lehet a felvétel igazán jó. Mire kell odafigyelnem?

Kezdjük talán a három legfontosabb alapelvvel.

1. Téma - Határozzuk meg, hogy mi a fotó témája?
2. Kiemelés - Körvonalazzuk a témát, jól elhatárolva a környezettől.
3. Egyszerűsítés - Egyszerűsítsük a kompozíciót, hogy semmi ne vonja el a figyelmet a témáról.

Portré fotózás Ahhoz, hogy igazán jó képet készítsünk vizsgáljuk meg ezt a három alapelvet részletesebben. Ne hanyagoljuk el az apró fogások fontosságát. Még exponálás előtt választ kell találnunk az alapelvekben feltett kérdésekre.

1. Mi a témám?

A téma az a személy, akit le szeretnénk fotózni. Ez a válasz így túl egyszerű lenne, úgyhogy ássunk kicsit mélyebbre! A téma nem csupán egy személy, hanem egy hangulat, egy számunkra fontos érzés, amivel szeretnék megtölteni ezt a felvételt és amit viszont szeretnénk látni az elkészült fényképen is. Fontos, hogy a modell is részt vállaljon a felvétel elkészítésében, legyen nyugodt és ellazult, próbáljon meg tökéletesnek mutatkozni, hogy a legelőnyösebb arcát örökíthessük meg.

2. Hogyan helyezzük a témát a figyelem középpontjába?

A legjobb, ha a felvételezett személy teljesen a kép központjában áll, a fej és a vállak töltsék ki teljesen a keretet. Meg kell találnunk a megfelelö távolságot a kamera és a modell között. Kísérletezzünk a különböző beállításokkal, koncentráljunk a témára. A képen pontosan az a beállítás lesz látható, amit a keresőben látunk. Alkossuk meg a kompozíciót. Ajánlott portré felvételezéshez a közepes tele zoom használata 85mm-135mm között, minél nagyobb fényerővel.

Hogyan egyszerűsítsem le a témát?
Ha megvan a téma és a beállítás, vizsgáljuk meg a hátteret. Ezt a nagyon fontos lépést sok amatőr fotós hagyja figyelmen kívül. Ne higgyük azt, hogy a jó portré elkészítése izgalmas hátteret kíván. Gyakran láthatunk a modell mögött különböző "kallódó" tárgyrészleteket, fákat, ablakkeretet, egy belógó szekrényajtót. A válasz: Távolítsuk el a zavaró tényezőket! Törekedjünk egyszerű, lehetőleg pasztelles háttér kialakítására. Válasszunk egy sima falfelületet, vagy akasszunk fel egy egyszínű anyagdarabot a modell mögé. Kerüljük a csíkos, kockás vagy nagy mintás háttereket!

Ezzel a három alapelvvel a fejünkben már igazán jó esélyekkel indulunk a tökéletes portré elkészítéséhez! Van azonban még egy rendkívül fontos tennivaló: fel kell készíteni a modellt a fotózásra!

Fontos, hogy a felvételezett személy jól érezze magát a bőrében. A kamera közelsége gyakran gátlásokat okoz, amelyeket nem mindig könnyü leküzdeni. A modell viseljen valami számára előnyös öltözéket, a haja legyen rendezett. Akár alkalmazzon egy jó sminket az arcán. Érezze magát szépnek és izgalmasnak és erről győzzük is meg Öt.
Adhatunk akár mi is öltözködési tanácsokat, szem előtt tartva azt, hogy mi mutatna legjobban a képen és mi áll legjobban a modellnek. Mivel a portrén a figyelem középpontján az ARC és a KIFEJEZÉS áll, válasszunk inkább minél sötétebb öltözéket. Általában jobb a hosszú ujjú felsőrész, mint a rövid. Figyeljünk a nyakra is, egyes hölgyeknek kifejezetten előnyös a garbó, másoknak a széles gallér. Ha megfelelő az öltözék és egyszerű a háttér, akkor sokkal könnyebb dolgunk van, hiszen csak a témára kell koncentrálnunk. Még egy tipp a színre vonatkozóan: Ha a modell szeme világoskék vagy zöld, válasszunk ugyanilyen színű felsőruházatot! Ezzel jobban kiemelhetjük a szemeket! Ha olyan hölgymodellről van szó, aki élénkpiros rúzst használ, ajánlott a hasonló színű pulóver vagy blúz viselete. Minden esetben figyeljünk arra, hogy a háttérszín és a modell öltözete illeszkedjen egymáshoz. Keresse a harmóniát és ne a kontrasztot!

Most Ön és a modell készen állnak a fotózáshoz. Használjon nagy fényérzékenységű filmet - szabadtéri fényképezéshez 200, zárt helységben ISO 400-as film ajánlott. Ilyen filmérzékenységgel ugyanúgy készíthet vakuval vagy akár anélkül kiváló felvételeket. Vakuval történő fotózáshoz állítsa a modellt pár lépéssel a háttér elé, hogy csökkentse a háttér árnyékát.

A legtöbb portré inkább függőleges, mint vízszintes kameraállásból készül - így nagyobb hangsúlyt fektethetünk a témára és kevesebbet a környezetre.

A legutolsó lépés: Folyamatosan figyeljünk arra, hogy a modell nyugodt maradjon és természetesen hasson a kamerával szemben. Ha lehet, ültessük Öt székre. Amennyiben áll, kérjük meg, hogy forduljon kissé oldalra, majd fordítsuk a vállát és a fejét a kamerával szembe. Ettől még finomabb lesz a beállítás. Sokan görcsösen állnak a kamera előtt. Kérjük meg, hogy engedje le a vállait, vegyen mély lélegzetet, nyalja meg a száját és maradjon nyugodt és természetes. Ne bíztassuk nagy mosolyra, mert ez a legtöbb esetben kényszeredett lesz. Ezzel szemben bíztassuk, hogy egy kicsit mosolyogjon, vagy sugározzon mosolyt a szemével. Ez inkább vezet lenyűgöző eredményhez.

Ha a modell áll, gondoskodjunk arról, hogy fogjon valamit a kezében. A kezek állása gyakran elronthatja az egész beállítást. Foglalja le a kezeket, adjon a modellnek egy könyvet, virágot vagy bármilyen kisebb tárgyat.

Fordítsunk különös figyelmet arra, hogy a kép igazán jól sikerüljön. Szánjunk rá időt és lőjünk el akár több tekercs filmet, észre fogjuk venni, hogy lesz modell, aki egyre nyugodtabb és lazább egy kis idő után, ahogy megszokja a kamera jelenlétét.

Jó portré fotózást!

Sportfotózás

A sportesemények tele vannak emlékezetes pillanatokkal, legyen az a gyermekünk iskolai sport rendezvénye, vagy profi sportesemény. Ugyanakkor a gyors mozgások megörökítése kihívást is jelent a megörökítése szempontjából. Mire figyeljünk oda, amikor a fényképezés tárgya egy mozgó személy, vagy tárgy.

Rekeszidő
Az egyik leglényegesebb szempont az expozíció sebessége, amikor mozgást szeretnénk megörökíteni. Amennyiben lehetőségünk van a rekeszidő kiválasztására, válasszunk 1/125 másodpercnél gyorsabb időt. 1/250, vagy gyorsabb, még jobb. A nagyon gyors mozgású sportok, mint az autóversenyek, repülő bemutatók még ennél is gyorsabb beállítást igényelnek. Amennyiben fényképezőgépünk nem rendelkezik rekeszidő beállítási lehetőséggel válasszunk idő automatikát, sport program módot. A kompakt fényképezőgépek nem igazán alkalmasak sportfotózásra. Ilyen fényképezőgéppel próbáljunk meg minél közelebb kerülni az eseményekhez, hogy ne kelljen zoomot igénybe vegyünk, ami még inkább levesz az expozíció sebességéből.



Használjunk zoom objektívet
A legtöbb sporteseménynél nem lehet elég közel menni az akciókhoz. Egy amatőr, baráti foci mérkőzésen a pálya széléről is tudunk fotózni, míg egy Forma 1-es futamon csak tisztes távolból. Mindenképpen tanácsos minél erősebb és jobb fényerejű tele/zoom objektívvel készülni a fotózásra, hogy a tárgy kitöltse a képet. A sportrendezvénytől függően a 100 - 500 mm közötti objektívek a legalkalmasabbak a megfelelő képkivágásra. Amennyiben digitális fényképezőgéppel fotózunk, tartózkodjunk a digitális zoom használatától, mert rontja a kép felbontását és rosszabb nyomat készíthető ezekről a képekről. A legnagyobb felbontást választva ezeken a gépeken jobb eredményt érhetünk el, ha a képet utólag a photoshop programban kroppoljuk.

Sportfotózás Panning
Egy erősebb mozgás effektust érhetünk el, ha fényképezőgépünkkel követjük az eseményeket, a mozgást (panning). Ez a technika sok gyakorlást igényel, hogy megfelelő eredményt kapjunk, de a képek nagyon izgalmasak lesznek. Figyelnünk kell arra, hogy a mozgás a film síkjával párhuzamosan történjen, hogy a fókusztávolság ne változzon. Válasszunk egy viszonylag lassú rekeszidőt, a mozgás sebességétől függően és a fókusztávolságot állítsuk be előre, nagyjából arra a pontra, ahová a fotó tárgyát várjuk. Amikor a tárgy az adott pontra ér kezdjük el követni a kamerával, miközben exponálunk. Figyeljünk arra, hogy a mozgásunk egyforma legyen a tárggyal, a kamera ne rázkódjon és egy szintben maradjon. Azoknál a digitális kameráknál, ahol nincs mód manuálisan fókuszt állítani, mérjünk fényt és állítsunk fókuszt egy adott pontra, ahova a tárgyat várjuk. Ha lehetőség van rá megkérhetjük ismerősünket, hogy álljon az adott pontra, vagy ha ez nem lehetséges, akkor keressünk egy nagyjából függőleges vonalat azon a környéken és arra fókuszáljunk. Tartsuk az exponáló gombot ebben az állapotban félig lenyomva, míg a tárgyunk az adott pontra érkezik és exponáljunk, miközben a kamerával követjük a mozgást. A digitális kameráknál az eredményt azonnal visszanézhetjük, és tovább gyakorolhatunk, amíg megfelelő képet nem kapunk.

Készítsünk képeket a sportolókról
Ha lehetőségünk adódik az események előtt, vagy után készítsünk csapat és egyéni képeket, melyen a sportolókat és résztvevőket örökítjük meg. Mindig érdekes téma az adott rendezvényen résztvevők megörökítése. A tévében, vagy a lelátón ülve az arcok nehezen kivehetők, az arckifejezéseket és érzéseket nehezebb visszaadni. Ezt próbáljuk meg megörökíteni, legyen szó profi sportolóról, vagy a lányunk úszóversenyéről. A rendezvény végén próbáljunk meg közelebb kerülni a résztvevőkhöz. Amennyiben elég közel tudunk jutni, ajánlott a vaku használata külső és belső fotózásnál egyaránt. A külső fotózásnál ahhoz, hogy az arcot derítsük és a nap, vagy más (pl. baseball sapka) okozta árnyékok csökkentésére.

Alkalmazkodás teremsportokhoz
A teremsportok egészen másfajta körülményeket teremtenek, ahol a világítás nem mindig kedvez a fotózáshoz. Figyeljünk arra, hogy a játékos fókuszban legyen, és amennyire lehet az objektív közepén, a kis mélységélesség miatt. Amennyiben lehet vakut használni (ellenőrizzük a rendezőkkel) figyeljünk a vakunk hatótávolságára. Azt is ellenőrizzük, hogy a használni kívánt objektív tartományával kompatibilis-e vele. Ezeket az adatokat megtaláljuk a vaku leírásában.

Mit tegyünk a bemozdulás ellen?

Amikor elkészítettük a képet, a digitális fényképezőgép LCD kijelzőjén még minden rendben volt, de mikor visszanéztük a számítógép monitorján észrevettük, hogy a kép bemozdult. Mi történt?
A digitális kamerák LCD monitorja annyira kis méretű, hogy az exponáláskor visszanézett kép elfogadhatónak tűnik rajta. Alacsony megvilágításnál, estefelé, szürkületben, zárt térben, zoom használatakor gyakran előfordul, hogy a kamera már egy olyan lassú záridőt választ (1/60 alatt), amely időnél könnyen előfordulhat a bemozdulás.


Mit tehetünk a bemozdulás elkerülésére?Az első dolog, amit érdemes megnézni, hogy lehetséges-e gyorsabb záridőt használni. Használjunk idő-, vagy rekesz automatikát a "P" - programmód helyett, vagy állítsuk kameránkat manuális módra, ha rendelkezik ezzel az opcióval. Ezekben az üzemmódokban már felülbírálhatjuk a gép programját, egy elfogadható expozíciót választva, ahol már kisebb az esélye a bemozdulásnak.

Természetesen a legjobb megoldás, ha állványt tudunk használni. De mit tehetünk, ha sem állvány nincs kéznél, sem pedig gyorsabb záridőt nem tudunk alkalmazni?
A legfontosabb, hogy álljunk lazán, kis terpeszben. Kerüljük a "balett pózokat" és tartsuk a fényképezőgépet két kézzel. Amennyiben van a közelben egy fa, vagy házfal (és a kompozíció is megengedi) támasszuk neki hátunkat, vállunkat.

Használjuk a kamera optikai keresőjét az LCD kijelző helyett, és szorítsuk homlokunkhoz, vagy orrunkhoz a gépet.

Keressünk egy viszonylag sima felületet, amelyre letámaszthatjuk a fényképezőgépet. Ez lehet egy asztal, egy korlát, vagy akár egy ház fala, melynek oldalt támasztjuk kameránkat. A kifordítható LCD kijelzők sokat segítenek abban, hogy ilyenkor is meg tudjuk komponálni képünket. A segítségül hívott felületek pedig biztos támaszt adnak a kamerának a bemozdulás elkerülésére.

Végezetül még egy tipp:
Sokszor az exponálógomb megnyomásával mozdítjuk be a kamerát. Esti fotózásnál, hosszú expozíciós időnél használjuk az időzítő funkciót (timed exposure) annak elkerülésére, hogy az exponálógomb megnyomásával bemozdítsuk a fényképezögépet.


forrás:photonet.hu

Nahát az én kis gagyi gépemnél ez a gond!