Vagy így!!

De ez sem rossz!!

És ezeket mind a Timi fotózta!!!
De én tanítottam!!

no igen.. mester és tanítványa..

Hasznos tanácsok a téli fotózáshoz


Ahogyan az autózás vagy a ruházkodás terén, úgy a fényképezésnél is különleges körülményekre kell felkészülni télen. A következő alapvető tudnivalók sok bosszúságtól kímélhetik meg a síelőt és remélhetőleg hozzájárulnak a téli vakáció minél szebb megörökítéséhez.


A tanácsok a leggyakrabban használt digitális fényképezőgépek tulajdonosainak nyújtanak elsősorban segítséget. A cikk első felében a fényképezőgép téli üzemeltetésével kapcsolatos tudnivalók, a második felében a minél jobb képek elkészítéséhez szükséges tanácsok kerülnek felsorolásra. Mivel a digitális fényképezőgépeket nem a sípályákon általános körülményekre tervezték, a gép számára a legkomolyabb probléma az alacsony hőmérséklet, a nagy hőingadozás, a magas páratartalom, az erős fény és a fizikai igénybevétel.

A hőmérséklet és az akkumulátor

Az akkumulátorok +10 °C alatt már gyakran nem képesek leadni az üzemeltetéshez szükséges optimális teljesítményt, ennek elkerülése végett két fontos tudnivalót kell megjegyezni. Az első az, hogy mindig frissen feltöltött akkumulátor legyen a fényképezőgépben, amikor síelni indulunk, valamint legyen nálunk tartalék akkumulátor. Hiába van viszont teljesen feltöltve az akkumulátor, ha fagypont alá hűl a hőmérséklete, a fényképezőgép nagyon hamar azt a jelzést küldi, hogy le van merülve, ezért a fényképezőgépet tartsuk viszonylag meleg helyen, ilyen például a hátizsákba helyezett fotóstáska. Amennyiben nincsen lehetőségünk az egész gépet megfelelő hőmérsékleten tartani, akkor az akkumulátorokra kell ügyelni, ezeket a gépből kivéve belső zsebben megfelelően melegen tarthatjuk, így a gépbe helyezve jó teljesítményt nyújtanak majd. A túlhűlt "lemerült" akkumulátorok utólag a kezünkben, vagy meleg helyen felmelegítve újból jó teljesítményt nyújtanak. Alacsony hőmérsékleten a fényképezőgépünk LCD-je (folyadékkristályos kijelzője) is lassabban képes csak frissíteni a megjelenő képet, ezt azonban könnyű megszokni.

Páralecsapódás a nagy hőingadozás miatt

Amennyiben a síelés után visszatérünk a szállásunkra vagy síelés közben bemegyünk egy menedékházba ebédelni, ne használjuk a gépet legalább fél óráig! Ilyenkor a gép alacsony hőmérséklete miatt a fém alkatrészeken és az üveglencséken rögtön páralecsapódás képződik (főleg a menedékházak egyébként is magas páratartalmú helyiségeiben). A páralecsapódás az elektronikus alkatrészeknél működési zavart, rövidzárlatot, a lencséknél pedig homályos, életlen képeket eredményez, amennyiben ilyenkor fényképezünk.

A gépet ne tegyük ebben az esetben sem közvetlenül a hőforrásra, vagy annak közvetlen közelébe, elég, ha az asztalra kitesszük, fél óra elteltével a gép hőmérséklete eléri a környezet hőmérsékletét, a páralecsapódás elpárolog, így már nyugodtan használhatjuk.

A magas páratartalom

Hóesésben, havas esőben nagyon nehéz szárazon tartani a fényképezőgépet, főleg a használat közben, ebben az esetben, mivel a fényviszonyok, és a látási viszonyok egyébként sem megfelelőek a jó képek készítéséhez, lehetőleg ne használjuk a gépet, amennyiben mégis fotózunk, ügyelni kell arra, hogy ne kerüljön hó, vagy víz a gép felületére, különös tekintettel a kezelőszervekre, valamint az objektívlencsére.

Az erős fény

Kerüljük a napba fényképezést, mivel ez károsíthatja a fényképezőgép érzékelőlapkáját (CCD-jét).

A fizikai igénybevétel

Ne hordjuk a gépet síelés közben a nyakunkba akasztva a kabát alatt, vagy a belső zsebben, mivel itt egyrészt az izzadás miatt bepárásodhat, másrészt esésnél könnyen megsérülhet a kényes optika, ill. szerencsétlen esetben a síelőnek is okozhat sérülést a gép (pl. előreesésnél bordatörés).
Fotózás közben azonban mindig legyen a gép a nyakunkban, vagy a csuklónkra akasztva, nehogy véletlenül leejtsük, főleg amikor a felvonón használjuk a gépet.

Mit és hogyan érdemes fényképezni a sípályán?

Számtalan lehetőség kínálkozik egy síterepen, és a környékén jó fotók készítésére. Az egyik különlegessége a sok csillogó, vakítóan fehér felület jelenléte, ami megzavarhatja a gép automatikus fehéregyensúly-, blende-, és az exponálási sebesség beállítását. Az automatika ilyenkor gyakran olyan beállítást alkalmaz, ami alulexponált, sötét képeket eredményez, ezt az expozíció kompenzáció +0,5/+1,5 fényegységgel (EV) való növelésével korrigálhatjuk. Előfordulhat, hogy a fényképezőgép automatikája a vakító hó miatt sötétebbnek érzékeli a fényképezendő tájat a valóságosnál, ilyenkor a kép túlexponált lesz, a fehér felületek elvesztik részletgazdagságukat és "beégnek" a képbe, ilyen esetben az expozíció kompenzációt természetesen -0,5/-1,5 fényegységgel vissza kell venni.

A másik korrekciós lehetőség, ha a gép lehetővé teszi a fénymérés módjának megváltoztatását, ebben az esetben a spot, azaz a kép közepén történő fénymérést kell alkalmazni, így a síelő vagy az adott tárgy, ami a képünk közepén szerepel, megfelelően világos lesz, mivel a gép ezen a felületen végzi a fénymérést, figyelmen kívül hagyva a környező fehér felületeket.





A harmadik, és egyben legegyszerűbb megoldás, amennyiben a gépünk rendelkezik "téma" (scene) előválasztási lehetőséggel, értelemszerűen a havas táj beállítást alkalmazzuk, így az automatika tudni fogja, hogy havas fényviszonyoknak megfelelő beállításokat kell végrehajtania.

Hóesésben szintén némileg bonyolultabb a megfelelő kép elkészítése, ilyenkor a borult idő miatt a vaku, amennyiben nem kapcsoltuk ki kézileg, automatikusan bekapcsol és elvillan exponálásnál. Ez a felvillanó fény az objektívlencse előtt éppen elhaladó hópelyhekről visszaverődve hatalmas fényes pontokat, foltokat fog eredményezni az elkészült fényképen.

Ez a jelenség érdekes képek elkészítéséhez még jól is jön, de amennyiben mondjuk síelő társunkat vagy mást szeretnénk megörökíteni a hóesésben, az előbb említett jelenséget a vaku kikapcsolásával orvosolhatjuk. Figyelem, ilyenkor az automatika a fényviszonyoknak megfelelően tágabb blendét és hosszabb záridőt választ, a megfelelően világos kép eléréséhez! Ennek az a következménye, hogy a gépet az exponálási idő alatt mozdulatlanul kell tartani, vagy szilárd támaszra kell helyezni, nehogy bemozduljon, és ezáltal életlenné váljon a kép.

A hópelyhek ilyenkor fehér vonalakként fognak látszani a képen, ami az exponálási idő alatt megtett elmozdulásuk miatt van, ez a jelenség nagyon jól érzékelhetően adja vissza a hóesés látványát.

Tiszta időben kerüljük el a napba fényképezést, mivel ez nem kívánatos becsillanásokat, színes foltosodást okoz az elkészült képen, valamint károsíthatja a fényképezőgép optikai érzékelőjét is.

Hideg időben, főleg amennyiben a szél is fúj, elég kellemetlen a gépet kesztyű nélkül kezelni, viszont a síkesztyű tulajdonságaiból adódóan nem alkalmas a kisméretű kezelőszervek és a kétállású exponálógomb megfelelő kezelésére, ezért amennyiben fényképezni is szeretnénk a sípályán, érdemes magunkkal vinni egy vékony kötött kesztyűt, amelyre, ha éppen nem fotózunk, nyugodtan ráhúzhatjuk a síkesztyűt.

Érdemes a pálya legmagasabb, vagy legjobb kilátást nyújtó pontjáról körbefényképezve utólag panorámafelvételt készíteni, vagy videó módban egy lassú körbefordulással filmet készíteni a pályarendszerről és a környező hegyekről.

A videó mód (szinte az összes ma forgalomban lévő fényképezőgép tud videofelvételt készíteni) lehetőséget kínál síelő társunk lefilmezésére is, ennek a leglátványosabb módja a "követéses" filmezés, ezt kizárólag biztos, gyakorlott síelőknek érdemes kipróbálni. Előkészített sima, nem túl meredek pályán a botjaink használata nélkül, hóekeállásban csúszva, a gépet a kezünkben tartva filmezhetjük előttünk haladó társunkat. A feladat rendkívül bonyolult, mivel egyrészt figyelnünk kell a pálya egyenetlenségeire, és társunkhoz viszonyított sebességünkre, valamint szemmel kell tartanunk a fényképezőgép kijelzőjét, hogy azon rajta legyen a film alanya. Természetesen nem kíván részletesebb kifejtést az, hogy milyen károsodások érhetik fényképezőgépünket, amennyiben ilyenkor elesünk.

Érdemes még a közeli "makro" módokkal is kísérletezgetni, a zúzmarás faágak, valamint a sötét felületre hulló csodálatos hókristályok remek felvételek elkészítését teszik lehetővé.
a hó is tud szép fotóalany lenni
makrófelvétel hókristályokról
A leírtakon túl a sípályán és környékén való fényképezési, videózási lehetőségeknek csak a fantáziánk, az akkumulátor élettartama, gépünk beállítási lehetőségei, kísérletező kedvünk és a memóriakártya mérete szabhat határt.


forrás:sielok.hu

5 tipp emlékezetes úti fotók készítéséhez

1. Tipp:

Hogyan örökíthetjük meg a várva-várt utazásunk emlékeit? Természetesen mindenki magával visz legalább egy kompakt kamerát utazásaira, vakációjára. Itt van néhány könnyen követhető tanács ahhoz, hogy nyaralásunk során készített fotóink évek múltával is felidézzék a szórakozás és kikapcsolódás emlékeit.

Fotóstáskákról bővebben.... Egyik alapvető fotós szabály: gondoljuk előre végig, hogy milyen helyen és miket fogunk fotózni. Ez egy hosszabb utazás elött különösen érvényes. Nincs annál rosszabb, mint amikor egy vissza nem térő alkalmat szalasztunk el, mert elfogyott a film, nincs a vakuban elem, vagy a piszkos objektív lencséjén becsillan a fény, vagy lemerült az akkumulátor. Készüljünk rá a fényképek elkészítésére, vegyük végig, hol és mit érdemes fotózni. Ne felejtsük el bekészíteni a fényképezőgép, vaku, vagy egyéb technikai felszerelésünk leírását. Nézzük meg, hogy milyen turista látványosságok vannak, amiket érdemes megörökíteni, vannak-e szökőkutak, emlékművek, vagy érdekes utca részletek. A helyszínen keressük azokat a látványosságokat, helyszíneket és témákat, melyek valamilyen szempontból érdekesek. Próbáljuk meg a város, hely és a helyi emberek mindennapjait is megörökíteni, ne csak a "szokásos turista fotókat" kapjuk lencse végre.