Olaszország




Olaszország (hivatalosan az Olasz Köztársaság; olaszul Italia, hivatalosan Repubblica Italiana) független ország Dél-Európában, amely magába foglalja a Pó folyó völgyét, az Appennin-félszigetet és a Földközi-tenger két legnagyobb szigetét, Szicíliát és Szardíniát.

Az olaszok saját országukat lo Stivale-nak (magyarul a Csizma), il Belpaese-nek (magyarul a Szépország) vagy la Penisola-nak (magyarul a Félsziget) hívják.

Olaszország számos jól ismert, befolyásos európai kultúra otthona volt, például az etruszkoké, a görögöké és a rómaiaké. Fővárosa, Róma, történelmi világváros, mint az ókori Róma és a katolikus egyház bölcsője. Több mint 3000 éven keresztül az ország népvándorlásokat és inváziókat szenvedett el a középkorban a germánok, kelták, frankok, szaracénok és normannok által. Itália egyesítése 1870 előtt több hercegségből (Firenze, Milánó, Pisa stb.) és köztársaságból (például Velence, Genova, Amalfi) állt, ezen városállamok részvételével háborúk pusztítottak. Az olasz monarchia és a két világháború alatt az állam rengeteg konfliktuson esett át, mielőtt megalakult a mai létező Olasz Köztársaság.

Olaszország ma a magasan fejlett országok közé tartozik, a G8 tagja és az Európai Unió és a NATO egyik alapítója. 2007. január 1-jétől az ENSZ biztonsági tanácsának nem állandó tagja.

Olaszország a Földközi-tenger középső medencéjébe nyúló, csizma alakú félszigeten, az Appennin-félszigeten, két nagy szigeten, Szicílián és Szardínián terül el, valamint sok kisebb sziget tartozik hozzá. A Földközi-tenger különböző beltengerei és peremtengerei veszik körül: az Adriai-tenger (keletről), a Tirrén-tenger (nyugatról), a Jón-tenger (délről) és a Ligur-tenger (észak-nyugatról).

Az ország északi határvonalát az Alpok vonulatai adják. Északon Franciaországgal, Svájccal, Ausztriával és Szlovéniával határos. Olaszország területén enklávéként fekszik a Vatikán pápai állam és San Marino, a világ legrégibb köztársasága.

Olaszország domborzati szempontból a következő nagy tájakra osztható: Alpok, Pó-alföld, Appenninnek, Szigetek.

Olaszország számos kis folyóval rendelkezik. Leghosszabb folyói a Pó (652 km) és az Adige (410 km). A Pó Torinótól az Adriai-tengerig hajózható. Az itáliai folyók többsége sekély, a nyári hónapokban medrük teljesen kiszárad, ezért hajózásra vagy ipari célokra nem alkalmasak. Az Appennini-félsziget leghosszabb folyói az Arno (241 km) és a Tevere (az egykori Tiberis).

Olaszország legnagyobb tavai az Alpok lábánál fekszenek, mint a Garda-tó (Lago di Garda), a Lago Maggiore és a Comói-tó (Lago di Como). Olaszország aktív vulkánjai a Vezuv és az Etna.

Éghajlata:

- Igazi mediterrán éghajlatot csak délen találunk: a nyár igen meleg és száraz, a tél enyhe, a csapadék rendszertelen, hó csak ritkán hull.
- Az Alpok vidéke télen-nyáron alacsony hőmérsékletű, bőséges a csapadék.
- Az Appeninek belső, magasabb vidékeinek éghajlata jellemzően hegyvidéki, nagyon hideg a tél.
- A Pó-síkságon száraz kontinentális idő uralkodik, a tél hideg és ködös, a nyár fullasztóan meleg, a csapadék eloszlása egyenletes.
- Az Adria partján közepes csapadék, erős ÉK-i szél (bóra) jellemző.
- A Liguri- és Tirrén-tenger partján enyhe az éghajlat a hegyek miatt.

Útiokmány: Érvényes útlevél vagy személyi igazolvány.

Jogosítvány: Érvényes „nemzeti” jogosítvány. Kiegészítő nemzetközi jogosítványra csak autóbérléskor van általában szükség, mert a cégek azt megkövetelik.

Gépjárműokmány: Bár nem előírás, mégis feltétlenül javasoljuk a kötelező felelősség bizosítás megkötését és érvényességét igazoló nemzetközi zöldkártya kiváltását (Autóklub ajánlása).

Diplomáciai elérhetőségek:

Róma, nagykövetség:

cím: Via dei Villini 12-16, 00161 Roma.
Előhívó: 00-39, tel.: 06-442 30 598, 06-440 20 32 ;
ügyelet (mobil): 00-39-348-800-81-59

Róma, konzuli hivatal:

cím: Via Messina 15, 00198 Roma
Előhívó: (00)-(39)-(06), tel.: 442-49-938, 442-49-939;
ügyelet (mobil): 3488-008159

Milánó, főkonzulátusi hivatal:

Cím: Via Fieno, 3., IV.em., 20123 Milano
Előhívó: 00-39, tel. : 02-72 60 09, ügyelet: 3396-219517 (mobil)

Egyes eltérő közlekedési szabályok:

A 3 sávos autópályákon 150 km/h a megengedett sebesség 130 km/h helyett, de csak akkor, ha az ezt jelző külön tábla is ki van helyezve!

Rossz időben, nagy eső esetén, sűrű ködben a legnagyobb megengedett sebesség lakott területen kívül 90 km/h-ra csökken, autópályán 110 km/h.

Jó tanácsok:
Az alagutakban különösen balesetveszélyes a sebességhatárok figyelmen kívül hagyása, de nemcsak a gyorshajtás jelenthet gondot, hanem az előírt minimális sebességet és a minimális követési távolságot is be kell tartani!

Télen számos hágó és panorámaút hosszú hónapokra le van zárva a forgalom elől, indulás előtt gondoljanak erre.

Autópályadíj:

Számos autópálya-szakasz, valamint néhány alagút használata díjköteles. Fizetni kell az Olaszországot Franciaországgal összekötő Frejus-alagút és Mont-Blanc-alagút, valamint a Svájccal kapcsolatot teremtő Nagy Szent Bernát- és Munt La Schera-alagút használatáért. A Munt La Schera-alagút éjjel, azaz 20.00-08.00 óra között zárva van.

Az autópályák többségén a díjat nemcsak készpénzzel ill. hitelkártyával, hanem előre váltott kártyával, ún. VIACARD-dal is ki lehet egyenlíteni, mely 25, 50 és 75 euró értékben vásárolható. (VIACARD a szicíliai autópályákon nem használható!)

Kapus rendszer került kialakításra, 80 fizetős szakasszal. kb. 5 Euro / 100 km

Osztrák matrica:

Az Ausztrián keresztül Olaszországba utazók számára szükséges az osztrák autópálya-matrica, mely megvásárolható az Autoclub Travel ügyfélszolgálatain.

Felségjelzés:

A "H"-s országjelzés a 2004. május 1. előtt kibocsátott rendszámok esetén kötelező.
(A 2004. május 01. után kiadásra kerülő, ún. EU-s rendszámtáblák esetén EU tagállamokban elfogadják a rendszámtáblát, külön "H" matrica nélkül.)

Ajánlott mindenre kiterjedő utas- és baleset biztosítás megkötése.

Az olasz autópálya rendőrség ellenőrzi, hogy a járművek rendelkeznek-e radaros, lézeres sebességmérők észlelésére szolgáló készülékkel. Ezek használata Magyarországon törvényes, az olasz KRESZ azonban tiltja. A magyarországi szabályozással ellentétben az olasz KRESZ azt is bünteti, ha parkírozó, várakozó járműben a légkondicionálót működtetik.

Szigorított közlekedési szabályok

Az olasz kormány 2008. májusi biztonsági csomagja az ittas vezetés szankcionálására szigorítást vezetett be. Az ittas vezetőtől a vezetési engedélyt a helyszínen bevonják, és a gépkocsit lefoglalják.
A lefoglalt gépkocsi az eljárás végén az olasz állam tulajdona lesz.

A jelenleg érvényben levő olasz KRESZ szerint 0,5 ezrelék alkohol befolyásoltság feletti állapotban történő vezetés minősül ittas vezetésnek.

Ha a járművezető bármilyen szabálysértés esetén a helyszínen nem tudja a bírságot kifizetni, akkor a gépkocsit szintén lefoglalják és rendszerint fizetős magánparkolóban helyezik el. Így a büntetés kifizetése után a magánparkoló tulajdonosának is jelentős összeget kell fizetni. Ez utóbbi a kamionok esetében napi 300€-tól akár 1.000€-ig terjedő összeget is elérheti.

A közlekedési szabálysértések kifizetésénél külön nehézséget jelent, hogy a büntetést postai csekken kell befizetni és csak ennek bemutatása után kapja vissza a tulajdonos a járművét.

Mivel a szabálysértések zöme az autópályán történik, igen nagy gondot okoz postát találni, majd a befizetett csekkel, gépkocsi nélkül, sokszor több tíz kilométerre távolabb levő rendőrőrsre visszajutni. Itt a gépkocsivezető újabb nehézséggel szembesülhet. A csekket csak hivatali időben veszik át. Tehát 16.00 vagy 17.00 óra után, vagy szombaton, vasárnap már rendszerint nem tudja elintézni. Így további kényszerű várakozásra kényszerülhet.

Az olasz KRESZ büntetési tételei a hazainál sokkal súlyosabb bírságokat tartalmaznak. A bírság összege tól-tólig van meghatározva. A KRESZ a hivatásos vezetőkre a magasabb bírság kiszabását írja elő.

A szabálysértések nagy részénél, különösen kamion vezetők esetében, a szabálysértőt rendszerint az olaszországi vezetéstől is több hónapra eltiltják. Ekkor az elvett vezetői engedélyt egy-két hónap után a magyar konzulátusnak küldik meg.

Gépkocsi-biztosítás nemzetközi igazolása, az ún. "zöld kártya" megléte kötelező.

A gépjárművekben kötelező tartozék a fényvisszaverő mellény. A gépkocsikban vezetés közben mobiltelefon használata csak kihangosítóval lehetséges.

Lengyelország





közép-európai állam a Balti-tenger partján, amely szárazföldön nyugaton Németországgal, délen Csehországgal és Szlovákiával, keleten Ukrajnával, Fehéroroszországgal és Litvániával, északon Oroszországgal (a Kalinyingrádi terület nevű exklávé révén) határos. Tengeri határ választja el Dániától és Svédországtól. Fővárosa Varsó (lengyelül Warszawa). Hivatalos nyelve a lengyel.

A lengyel állam több mint 1000 éves. A 16. században, a Jagelló-dinasztia uralkodása idején Lengyelország Európa egyik leggazdagabb és legerősebb országa volt. 1791. május 3-án a lengyel-litván unió elfogadta Lengyelország májusi alkotmányát, amely Európa első és a világ második írott alkotmánya volt. Röviddel később Lengyelországot felosztották szomszédai (Oroszország, Ausztria és Poroszország). Lengyelország 123 év után, 1918-ban nyerte vissza államiságát az első világháború lezárultával. A második világháború után a Szovjetunió befolyási övezetéhez tartozott. 1989-ben az ország második világháború utáni történetének első részlegesen szabad választásai zárták le a Szolidaritás (lengyelül Solidarność) mozgalom szabadság iránti törekvéseit. Lengyelország 1999-től a NATO, 2004-től az Európai Unió tagja.

Lengyelország nagy része síkság, az átlagos tengerszint feletti magasság 173 méter. A hegyvidékek közé tartozik a déli határon a Szudéták (Sudety) (legmagasabb pontja a Śnieżka 1603 m – magyarul: „Havas csúcs”) és a Kárpátok (Karpaty), melynek része a Tátra (Tatry), ahol Lengyelország legmagasabb pontja, a Rysy (2499 m, magyarul: Tengerszem-csúcs) emelkedik. Legmélyebb pontja Raczki Elblągskie falutól nyugatra található (1,8m a tenger szintje alatt).

A legnagyobb folyók a Visztula (Wisła), az Odera (Odra) (a nyugati határfolyó), továbbá a Warta és a Bug. Lengyelországban összesen 9300 tó található, főként az ország északi részén. A jég formálta Mazuri-tóhátság (Pojezierzie Mazurskie) a leglátogatottabb tóvidék az országban, vonzó turistacélpont. Őshonos erdők maradványai ma is láthatók. Lengyelország éghajlata mérsékelt kontinentális, hideg, felhős, csapadékos, mérsékelten hideg telekkel és enyhe nyarakkal, amelyeket szintén sok csapadék jellemez. Északon emellett óceáni éghajlat jellemző.

Útiokmány: Érvényes útlevél vagy személyi igazolvány.

Jogosítvány: Érvényes „nemzeti” jogosítvány. Kiegészítő nemzetközi jogosítványra csak autóbérléskor van általában szükség, mert a cégek azt megkövetelik.

Gépjárműokmány: Bár nem előírás, mégis feltétlenül javasoljuk a kötelező felelősségbiztosítás megkötését és érvényességét igazoló nemzetközi zöldkártya kiváltását.

Diplomáciai elérhetőségek:

Nagykövetség:

cím: ul.Fryderika Chopina 2, 00-559 Warszawa;
előhívó: 00-(48)-(22), telefon: 628-44-51;ügyelet: 628-44-52, mobil: 00- 48-602-572-113,
fax: (48-22) 621-85-61

Konzuli hivatal:

cím, telefon: u.az, mint a nagykövetségé

Krakkói Magyar Főkonzulátus:

ul. Sw. Marka 7/9. 31-012 Krakkow,
tel.: (48-12) 422-5679, 422-5657

Egyes eltérő közlekedési szabályok:

Személygépkocsi esetében a felső sebességhatárok: autópályán: 130 km/h,
2x2 sávos autóúton: 110 km/h, 2x1 sávos autóúton: 100 km/h,
egyéb országúton: 90 km/h

Lakott területen belül is kötelező egész évben nappal is a tompított fényszóró használata.

Felségjelzés:

A "H"-s országjelzés a 2004. május 1. előtt kibocsátott rendszámok esetén kötelező.
(A 2004. május 1. után kiadásra kerülő, ún. EU-s rendszámtáblák esetén EU tagállamokban elfogadják a rendszámtáblát, külön "H" matrica nélkül.)

2007. december 21-től a Lengyel Köztársaság is csatlakozott a schengeni övezethez, a lengyel-szlovák, lengyel-cseh, lengyel-német és lengyel-litván határokon megszűnt a közúti határellenőrzés. A nemzetközi repülőtereken a schengeni tagállamokból érkező utasok ellenőrzése 2008. március 30-ával szűnt meg.

Gépjárművel történő utazás esetén a jogosítvány, a forgalmi engedély és a kötelező biztosítás megléte elengedhetetlen, de a biztosítási zöldkártya is kötelező. Ezt elutazás előtt feltétlenül ki kell váltani a magyar biztosítónál.

Ha valaki nem a saját gépkocsijával utazik, szerezzen be lengyel vagy angol nyelvű, közjegyző által hitelesített meghatalmazást a tulajdonostól.

A gépjármű megengedett sebessége lakott területen 50 km/óra, országúton 90 km/óra, autópályán 120 km/óra. A sebességhatárt célszerű betartani, mivel a büntetés 300-500 PLN között mozog.

2007. április 17. óta Lengyelországban a tompított fényszórók használata országúton és lakott területen egyaránt, egész évben kötelező!

A lengyel rendőrség külföldi állampolgárok esetében kizárólag készpénzben (zlotyban) szabhat ki bírságot.

Az ittas vezetés Lengyelországban nem közlekedési szabálysértésnek, hanem közlekedési bűncselekménynek minősül. Ennek megfelelően az elkövetőkkel szemben nem szabálysértési, hanem büntetőeljárás indul, ügyész részvételével. Az ilyen ügyekben a kerületi bíróságok ítélkeznek Lengyelországban. A bíróságok jelentős összegű (500 - 1. 500 zloty) pénzbüntetést szabnak ki. A vezetői engedélyt bevonják és az elkövetőt általában egy évre eltiltják (Lengyelország területén) a vezetéstől. Gyakori, hogy ezen túl még 500 zloty jótékony célú (pl. árvaház részére) pénzbeli juttatás megfizetésére, valamint a bírósági eljárási költségek megtérítésére is kötelezik az ittas vezetőt.

Útdíj

kapus rendszer

Az A1-es, A2-es, A4-es és az A6-os autópályák fizetősek

Csehország




hivatalos nevén a Cseh Köztársaság (csehül Česká republika vagy röviden Česko) Közép-Európa egyik állama. Kelet felől Szlovákiával, északról Lengyelországgal, nyugatról Németországgal és délről Ausztriával határos. A Cseh Köztársaság alapvetően három történelmi régióra osztható: a történelmi Csehországra (Čechy, a régi magyar nyelvben Bohémia), Morvaországra (Morava) és Cseh-Sziléziára (České Slezsko), amelyek azonban már nagyon régóta együtt fejlődtek. Csehország tehát eredetileg csak az ország egyik tartománya volt, a történelem folyamán azonban később már az egész országot így nevezték, és az egyszerűség kedvéért ma is gyakran ezzel a rövidebb névvel jelölik.

A cseh táj nagyon változatos. A nyugati részen (a történelmi Csehországban) található Cseh-medence fő folyói az Elba és a Moldva (csehül Vltava). A medencét peremhegységek veszik körbe – például Šumava, Érchegység, Szudéták. Ez utóbbiban, a lengyel határon található az ország legmagasabb pontja, a Sněžka (1602 m).

Az ország keleti részén fekvő Morva-medencét a Cseh-Morva-dombvidék választja el a Cseh-medencétől.

Útiokmány: Érvényes útlevél vagy személyi igazolvány.

Jogosítvány: Érvényes „nemzeti” jogosítvány. Kiegészítő nemzetközi jogosítványra csak autóbérléskor van általában szükség, mert a cégek azt megkövetelik.

Gépjárműokmány: Bár nem előírás, mégis javasoljuk a kötelező felelősségbiztosítás megkötését és érvényességét igazoló nemzetközi zöldkártya kiváltását.

Diplomáciai elérhetőségek:

Nagykövetség:

cím: Pod Hradbami 17, Praha 6-Střešovice
Előhívó: 00-420, telefon: 233-324-454 - üzenetrögzítő, 220-317-200
(munkaidőben), ügyelet: 220-317-222 (hétvégén, ünnepnapokon és munkaidő után),
fax: 233-322-104

Konzuli hivatal,

cím: u.az. előhívó:u.az, telefon: 233-324-454 - üzenetrögzítő (1-es gomb magyar nyelvű menü, ezután a 2-es gomb kapcsolja a konzulátust): 220-317-231, ügyelet: 220-317-222 (hétvégén, ünnepnapokon és munkaidő után), fax: 233-322-103

Egyes eltérő közlekedési szabályok:

A tompított fényszóró használata minden gépjármű részére nappal is, lakott területen belül is kötelező! Akik ezt megszegik, 70 EUR büntetésre számíthatnak!

Autópályadíj:

Az autópályák használata – motorkerékpárok kivételével – minden gépjárműnek díjköteles. A díjfizetéskor kapott – éves, havi vagy 7 napi érvényességű - matricát a gépkocsi szélvédőjén belülről, jobb oldalon kell felragasztani.

Csehországban közlekedési ügyekben a cseh rendőrség (česká policie), a helyi rendőrség (městská policie), a vám és pénzügyőrség (celní úřad) járhat el. Szigorúan büntetik a szabálysértőket, a büntetés mértéke a Magyarországon 2008 májusától bevezetett büntetéseknek felel meg. A cseh hatóságok eljárási szabályai hasonlóak a Magyarországon megszokottakhoz, azzal a különbséggel, hogy azt következetesebben érvényesítik, valamint az eljáró hatóságnak rendkívül korlátozott lehetőségei vannak a büntetés mértékének helyszíni mérlegelésére, még kevésbé annak elengedésére. Kisebb közlekedési baleseteknél, autófeltöréseknél előfordulhat, hogy több órát kell várni a rendőrség kiérkezésére.

Különösen Prága (de több más város) központjában a parkolás megkezdése előtt érdemes meggyőződni arról, hogy ez milyen feltételek mellett lehetséges. A parkolóhelyek nagy részét a parkolóhely-bérlők, illetve a helyi lakosok részére tartják fenn. Általában külön táblával, illetve az úttestre felfestett kék csíkkal jelzik ezt. Nem szabad parkolni a külön táblával nem, de vastag sárga csíkkal jelzett helyeken sem. A parkolási feltételek be nem tartása kerékbilincs felhelyezését, vagy a gépjármű elvontatását vonhatja maga után. A kerékbilincs hatósági eltávolításának díja, illetve az elszállított gépkocsi visszaadása akár 2.500 cseh koronát is elérheti.

Közlekedési szabálysértés esetén a nagykövetség konzuli hivatalának nincs lehetősége arra, hogy a magyar állampolgár érdekeit képviselve vitassa annak tényét, illetve a büntetés mértékét.