Bár még hideg van, de szerencsére közeledik a tavasz és megkezdődnek ismét a motoros portyázások. Sokan rendszeresen látogatnak el a környező országokba, ezért úgy döntöttünk, hogy kigyűjtjük és összefoglaljuk az érdeklődőknek a fontosabb tudnivalókat. Az információk döntő többsége elérhető a wikipédia, a www.kulugyminiszterium.hu/kum/hu/bal/ és a www.autoklub.hu lapokon.

Természetesen nem biztos, hogy a figyelmünk mindenre kiterjedt, ezért kérünk Benneteket, hogy észrevételeiteket, tapasztalataitokat akár itt a fórumban, akár privátban (Bundi, Cobra, Ikarusz, Goos, Nyúl67, Kawics) írjátok le, küldjétek el, és mi azt az adott ország adataihoz bedolgozzuk. Nem tudtunk a teljességre sem törekedni, így pl. nem foglalkozunk az állatok határon történő átvitelével sem.

Mindenkinek kívánunk élményekkel teljes, balesetmentes közlekedést!

Kezdjük azzal, hogy egy külföldi útra gondosan fel kell készülni. Egy idegen országban mindig kiszolgáltatottabbak vagyunk, főleg ha még az ottani nyelvvel is hadilábon állunk. Hazánktól távol még egy apró probléma is hatalmasra duzzadhat, pláne ha még segítséget sem kapunk.

Úti okmányok és hazatérés elvesztésük esetén

A magyar állampolgároknak Magyarország teljes jogú schengeni csatlakozását követően is maguknál kell tartani személyazonosításra alkalmas irataikat a schengeni tagállamokban, hiszen igazoltatásra és a határőrség által végrehajtott mélységi ellenőrzésre hazánk schengeni csatlakozása után is sor kerülhet. Személyazonosításra alkalmas okmány az útlevél és a személyazonosító igazolvány.

Felhívjuk a figyelmet, hogy a jogosítvány nem számít ilyen okmánynak!

A személyi igazolvánnyal történő utazás joga az összes forgalomban lévő személyi igazolvány típussal gyakorolható. A gyakorlatban elsősorban az új típusú, kártyaformájú személyi igazolvány vagy útlevél használatát javasoljuk, mert ezen okmányokkal kapcsolatban nem merülhet fel értelmezési, azonosítási vagy okmánybiztonsági aggály.

A személyazonosító igazolvánnyal nem rendelkező, 14 év alatti kiskorú magyar állampolgárok továbbra is csak önálló, érvényes útlevél birtokában utazhatnak külföldre!

Ha külföldön elveszíted, vagy ellopják úti okmányaidat, feltétlenül vetess fel erről jegyzőkönyvet a helyi rendőrségen, és a rendőrségi jegyzőkönyv birtokában fordulj az illetékes magyar külképviselethez. A konzul ebben az esetben Ideiglenes úti okmányt állít ki a magyar állampolgárok számára, amellyel akadály nélkül haza lehet térni Magyarországra.

Noha a schengeni tagállamok között schengeni csatlakozásunkat követően határellenőrzésre természetesen nem kell számítani, kérjük, a szomszédos schengeni tagállamokból történő hazautazást kivéve, ne indulj haza úti okmány nélkül! A szomszédos schengeni tagállamokkal, Szlovákiával, Ausztriával és Szlovéniával a hazautazást megkönnyítő gyakorlat alakult ki. Ennek értelmében a hazatéréshez nincs szükség Ideiglenes úti okmányra, ellenőrzés esetén elég az úti okmányok elvesztéséről felvett rendőrségi jegyzőkönyv bemutatása is.

Az UNIO tagállamai

Az uniós csatlakozás után EU (illetve EGT) viszonylatban – a magyar állampolgárok jogi helyzetében jelentős változás állt be: a magyar állampolgárok egyben az Európai Unió polgárai is lettek, így csatlakozásunk után a magyar állampolgárok fenti országokba való beutazásának és tartózkodásának szabályait a személyek szabad mozgására vonatkozó közösségi vívmányok és egyes schengeni vívmányok együttesen határozzák meg.

Beutazás

Magyarországnak 2007. december 21-én csatlakozott a schengeni övezethez, ezért a Szlovéniával, Ausztriával és Szlovákiával közös határszakaszain a határforgalom ellenőrzése megszűnt. A Romániával közös határon, mivel az ország még nem tagja a schengeni övezetnek a határforgalom ellenőrzése továbbra is fennmaradt, a magyar-román határ a schengeni övezet egyik külső határává vált.

Az egyszerűsített ellenőrzés főszabály szerint a személyazonosság megállapítását, az úti okmány és a gépjármű gyors ellenőrzését, szemrevételezését jelenti. Az EGT tagállamai állampolgárainak úti okmányaiba beléptető bélyegző elhelyezése nem történik. Amennyiben azonban a beutazóról rendelkezésre álló adatok szerint, vagy az érintett személy viselkedéséből következtetni lehet arra, hogy veszélyezteti valamely tagállam közrendjét, közbiztonságát vagy közegészségét, tüzetes vizsgálatnak is alávethető (az utazás céljára vonatkozó, ill. az anyagi eszközök meglétét bizonyító dokumentumok ellenőrzése, a beutazó adatainak a Schengeni Információs Rendszerben történő ellenőrzése, az adott személy járművének és egyéb tárgyainak megvizsgálása). A fenti okokra hivatkozva (közrend, közbiztonság, közegészség) - amennyiben a beutazó szerepel valamely tagállam tiltó névjegyzékében – az európai uniós (magyar) polgár beléptetése is megtagadható.

Az Európai Unióhoz történő csatlakozás napjától a közösségi jog szerint a magyar állampolgárok is élvezhetik a személyek szabad mozgása alapszabadságának fontos részjogosítványát, a személyazonossági igazolvánnyal történő utazást: az Európai Gazdasági Térség tagállamai területére a beutazás, ill. ezen államok területén történő utazás érvényes magyar személyazonossági igazolvány birtokában is lehetővé vált.

A magyar állampolgárok az EGT tagállamokba az 1991. április 1-je előtt kiállított személyi igazolvánnyal (kemény borítójú, népköztársasági címerrel), az 1991. április 1-je után kiállított személyi igazolvánnyal (puha borítójú, köztársasági címerrel), a 2000. január 1-je után kiállított személyazonosító igazolvánnyal (kártya formájú, műanyag), illetve 2000. január 1-jét követően kiállított ideiglenes személyazonosító igazolvánnyal is utazhatnak.

Ennek kapcsán arra is felhívjuk a figyelmet, hogy a személyazonossági igazolvánnyal történő utazásra, beleértve az átutazást is, az EGT-n kívüli harmadik államokba csak abban az esetben van mód, ha azt nemzetközi szerződés kifejezetten lehetővé teszi.

Külföldi utazásra nem használható a személyazonosító igazolvány, ha azt nem magyar állampolgárságú személynek (bevándorolt, menekült) adták ki, továbbá a magyar vezetői engedély sem.

Svájc ugyan nem tagja az Európai Gazdasági Térségnek, de kétoldalú megállapodás alapján a magyar állampolgárok bármilyen típusú érvényes személyazonossági igazolvány birtokában beutazhatnak, és 90 napot meg nem haladó időtartamig tartózkodhatnak Svájc területén.

Ugyanakkor a gyakorlatban inkább az új típusú, kártyaformájú személyi igazolvány vagy útlevél használata javasolt, mert ezen okmányokkal kapcsolatban nem merülhet fel értelmezési, azonosítási vagy okmánybiztonsági aggály.

Az EU tagállamokkal az 1980-as és 1990-es években kötött vízummentességi megállapodások alapján a magyar állampolgárok - turizmus, látogatás vagy üzleti célból történő – rövid idejű (maximum 90 napos) tartózkodása már hosszabb ideje vízummentes. Az uniós csatlakozást követően a magyar állampolgárok 90 napon túli tartózkodása is vízummentes az EGT tagállamaiba.

Milyen okmányokat szerezz be egy külföldi útra?

Feltétlenül köss utas- és baleset biztosítást! Ha Magyarország és az adott ország között érvényes nemzetközi szerződés alapján a beutazó magyar állampolgár nem jogosult ingyenes egészségügyi ellátásra, a külföldön szükségessé váló egészségügyi ellátás valamennyi költségét – biztosítás hiányában – saját magának kell viselnie. A biztosítás mindig jó "befektetés", a ráfordított összeg eltörpül a külföldi orvosi ellátás, kórházi ápolás, hazaszállítás és a gyógyszerek magas költségeihez viszonyítva!

Utasbiztosítás

Akár milyen rövid időszakra is utazunk külföldre, ne feledkezzünk meg utasbiztosítást kötni. Legyen szó balesetről vagy betegségről, értéktárgyak biztonságáról, éjjel-nappal hívható, magyar nyelvű telefonos segélyszolgálaton keresztül azonnal segítséget kaphatsz a világ bármely pontján!

Mindenki a pénztárcájának és az utazás veszélyességének mértékében választhat.

Alapbiztosítás:

Minden biztosítónál 3 napra szól a legrövidebb időtartamra köthető alapbiztosítás. Átlagosan 600 és 900 Ft-ba kerülnek.

10 napra köthető biztosítás:

A következő kategória a 10 napra köthető biztosítás. Itt már változatosabbak az árak és a szolgáltatások is. (pl; a kártérítés mértékének felső határa, kórházi ellátás vonzatai, lopáskár stb). Átlagosan 2-3 ezer forintért lehet ezeket megvásárolni. Igény szerint köthető biztosítás 15 napra is.

31 napra köthető biztosítások:

A harmadik kategóriába a 31 napra köthető biztosítások tartoznak. Ilyenre általában vendégdiákoknak, külföldön munkát vállalóknak vagy a hosszabb utazásokra vállalkozóknak van szüksége.

Ha Európán kívülre szeretnénk utazni, külön pótdíjat számítanak fel, melynek mértéke 50-100%-ig terjed.

Ha az Európai Gazdasági Térség országaiba utazol, váltsd ki az ingyenes Európai Egészségbiztosítási Kártyát (erről lentebb még részletesebben írok)!

Zöldkártya és nemzetközi gépjármű-biztosítás. Gépkocsival történő utazáshoz rendelkezni kell zöldkártyával és nemzetközi kötelező biztosítással. Szükség esetén szerezz be nemzetközi vezetői engedélyt, és mindig győződj meg motorkerékpárod kifogástalan műszaki állapotáról!

• A magyar jogosítványt szinte minden európai országban elfogadják. Nemzetközi jogosítvány kiváltására akkor van szükség, ha valaki külföldön akar autót bérelni, és ezt az engedélyt a lakóhely szerinti okmányiroda állítja ki.

• Magyarországon forgalomba helyezett járművel a forgalmi engedély szerinti tulajdonos, illetve üzembentartó kivételével más személy csak a tulajdonos írásos hozzájárulásával hagyhatja el az országot. (a legjobb tudomásom szerint az Autóklubnak van erre kitalált nyomtatványa)

Magyarországon bérbe vett vagy lízingelt jármű esetén a hozzájárulást a bérleti, illetve a lízingszerződés pótolja, amennyiben abból megállapítható, hogy az üzemben tartó a járművel az ország területét jogosult elhagyni.

• A gépjárművünkre itthon kötött és fizetett kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás nem csak Magyarország területén érvényes - azt külföldi utazásunk esetén "magunkkal visszük" Európa más országaiba is.

Egyre többször kérik a külföldiektől az úgynevezett zöldkártyát, ami azt igazolja, hogy Magyarországon fizeted a kötelező felelősségbiztosítást. A biztosító ingyen kiállítja ezt az igazolást, csupán a befizetést igazoló csekket vagy banki kivonatot kell bemutatni hozzá. A rendszámegyezményben részt nem vevő országokban a zöldkártya elengedhetetlen, ha az autótulajdonos ilyent nem tud felmutatni, az adott országban előírt kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást kell megkötnie a határon.

• Ha van, akkor célszerű áttekinteni a casco szerződés szabályzatát. A casco biztosítások egyik fontos szolgáltatása, hogy a biztosító társaságok megtérítik a sérült jármű mentésével, szállításával, tárolásával kapcsolatos költségeket. Érdemes azonban külföldre utazás előtt meggyőződni arról, hogy a biztosítótársaság a Magyarország területén kívül bekövetkező járműkárokra az említett költségeket hogyan téríti meg. Ha nincs folyamatos casco biztosításunk, akkor célszerű legalább az utazás idejére szóló biztosítást kötni.

• Ha külföldön balesetet szenved egy magyar gépjármű tulajdonos, hasonlóképpen kell eljárni, mint ha a káresemény idehaza történt volna. A kék-sárga baleseti bejelentőt ki kell tölteni, melyen az érintett közlekedők a lehető legpontosabban leírják a baleset körülményeit. A nyomtatvány Európa szerte egységes, így nyelvi félreértések nem adódhatnak a kitöltésénél, mivel az egyes pontok minden nyelven ugyanazt jelentik.

Külföldön csak olyan okmányokat írj alá, amelynek tartalmával tisztában vagy, és amelyek tényszerűen is helytállóak! Az EU 4 direktíva értelmében mindenki a saját nyelvén tudja rendezni a kárt, amikor már hazatért. Ha Te voltál a felelős, a hazai felelősségbiztosítód megtéríti az okozott kárt.

Sürgősségi egészségügyi ellátás

Jelentős változás a korábbiakhoz képest, hogy 2004. május 1. után a rövid idejű tartózkodás céljából beutazóknak (üzleti célból beutazók, turisták stb.), amennyiben baleset, vagy megbetegedés miatt sürgősségi egészségügyi ellátásra szorulnak – az EU tagállam, melynek területén éppen tartózkodnak, a saját állampolgáraival azonos feltételek mellett ellátást nyújt.

Az ellátás költségeit az a biztosító vállalja (általában utólagos, biztosítók közötti elszámolás mellett), amelyiknél az illető személy ténylegesen biztosítva van (azaz általában a hazai társadalombiztosítás). Mindennek azonban feltétele, hogy az utazó rendelkezzen Európai Betegbiztosítási Kártyával, melyen a biztosító – a biztosítási jogviszony alapján - előzetesen vállalja a felmerülő költségek fedezetét.





Az ingyenes vagy kedvezményes orvosi szolgáltatás csak a közegészségügyi ellátásra vonatkozik, s ennek körét a tagállamok nemzeti joga határozza meg. Néhány esetben az orvosi ellátás egésze ingyenes, máskor csak egy része, és előfordulhat az is, hogy a kezelés költsége csak utólagosan igényelhető vissza. Ezért fontos a számlák és receptek megőrzése.

Az Európai Betegbiztosítási Kártyát és további információkat – a külföldre távozás előtt minden esetben, azaz újbóli külföldre utazásnál ismételten – az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál, illetőleg a lakóhely szerint illetékes Megyei Egészségbiztosítási Pénztárnál kell igényelni és kitöltetni. Az Európai Egészségbiztosítási Kártya megkönnyíti az Európai Unió tagállamai, valamint Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc lakosainak, hogy külföldi látogatásaik során egészségügyi ellátást vegyenek igénybe.

Melyek a kártya gyakorlati előnyei?

A kártya biztosítja, hogy ugyanúgy vehesd igénybe az egészségügyi ellátást (orvost, gyógyszertárat, kórházat vagy egészségügyi központot), mint annak az országnak az állampolgárai, amelyet felkerestél. Ha olyan országban kell orvosi ellátást igénybe venned, ahol fizetni kell az egészségügyi ellátásért, ezt azonnal vagy Magyarországra történő visszatérésed után visszatérítik. A szándék az, hogy megkapd azt az ellátást, amire a további ott tartózkodásához szükséged van.

Az Európai Egészségbiztosítási Kártya ingyen szerezhető be a helyi egészségügyi hatóságtól.

Az Egyesült Királyságban a Nemzeti Egészségügyi Szolgálat [National Health Service] minden országgal kapcsolatban útmutatót nyújt angol nyelven, hogy hogyan vehetik igénybe az egészségügyi ellátást, illetve hogyan nyújthatnak be visszaigénylést az Európai Unió országaiban, valamint Izlandon, Norvégiában és Lichtensteinben tett látogatásaik során.

Ki élvezheti a kártya előnyeit?

A kártya igényléséhez biztosítottnak kell lenned, illetve az állami társadalombiztosítási rendszerhez kell tartoznod az Európai Unió valamelyik tagállamában, illetve Izlandon, Liechtensteinben, Norvégiában vagy Svájcban. Minden utazó családtagnak saját kártyával kell rendelkeznie.

Milyen információ található a kártyán?

Az Európai Egészségbiztosítási Kártyán lévő egyetlen személyes információ a kártyabirtokos családi és utóneve, a személyi azonosítószáma és születési dátuma. Az Európai Egészségbiztosítási Kártya egészségügyi adatokat nem tartalmaz.

Mennyi ideig érvényes a kártya?

Ez országonként változik, leghelyesebb ezt megérdeklődni, amikor a kártya beszerzése érdekében felveszed a kapcsolatot a helyi egészségügyi hatósággal.

Mit tehetsz, ha a helyi hatóság elutasítja az Európai Egészségbiztosítási Kártya kiadását?

Amikor Európai Egészségbiztosítási Kártyát igényelsz, a helyi hatóságnak kötelessége azt kiadni, vagy ennek hiányában ideiglenes igazolást kell kapni, ha a kártya azonnal nem áll rendelkezésre. Ha nem ezt teszik, fellebbezést kell benyújtania. Az Európai Bizottság tájékoztatást nyújt arról, hogy miként érvényesítheted a jogaid, és azt tanácsolja, hogy először is forduljon a Solvit-hoz, hogy megismerd, hogyan tehetsz panaszt.

Térítésmentes-e az egészségügyi ellátás?

Annak az országnak a jogszabályaitól függően, ahol éppen tartózkodsz, az egészségügyi ellátás ingyenes, vagy ha fizetnie kell érte, akkor azt visszatérítik számodra. Amennyiben előleget kell fizetni, a kártya garantálja, hogy visszakapd a pénzed az érintett országban, vagy ha a visszatérítési eljárás nem zárul le, a térítést Magyarország egészségügyi hatósága fizeti vissza röviddel a visszatérésed után.

Az egészségügyi ellátást azon ország jogszabályai szerint nyújtják, ahol tartózkodsz. Ha bármilyen kétséged van afelől, hogy kártyád alapján milyen egészségügyi ellátásra vagy jogosult, és milyen térítést kell fizetnied, tanácsos felvennie a kapcsolatot az adott ország egészségügyi hatóságával.

Mi történik, ha kártya nélkül utazol, és gyógykezelésre van szükséged?

Amennyiben szükséges, kártya nélkül is megkapod azt az ellátást, amely nyaralásod folytatásához indokolt, anélkül, hogy a kezelésre haza kellene utazni. Ne feledd azonban, hogy a kártya megkönnyíti az egészségügyi ellátás ingyenes helyszíni igénybevételét, illetve azt, hogy visszatérítésben részesülj, ha a kezelésért előzetesen fizetned kellett.

Visszautasíthatja-e az orvos a kezelést, ha megfeledkezett a kártyájáról?

Az orvosi etika azt parancsolja, hogy az orvos nem utasíthatja vissza a kezelést! Nincs azonban garancia arra, hogy ugyanolyan feltételek mellett térítik vissza a költségeid, mintha egyidejűleg igazolni tudtad volna a kártya vagy más, ezzel egyenértékű dokumentum bemutatásával, hogy rendelkezel társadalombiztosítással.

Az orvos vagy az egészségügyi intézmény esetleg kérheti, hogy fizesd meg az ellátás teljes költéségét vagy a költségek egy részét, amit az adott tagállam biztosítottjától nem kérnének. Szükséghelyzetben a helyi egészségügyi hatóság a segítségedre siethet azzal, hogy faxon vagy e-mailen elküldi az ideiglenes igazolást, ami ugyanolyan jogosultságokat biztosít a számodra, mint az Európai Egészségbiztosítási Kártya.

Felhasználhatom-e a kártyát arra, hogy segítségével megszervezzem a hazaszállíttatásomat, ha súlyos balesetet szenvedek vagy súlyos betegség ér?

A kártya felhasználható arra, hogy egyszerűbben vehesd igénybe az orvosi ellátást, de annak semmi köze sincs a hazaszállításhoz. A kártya nem segít abban, hogy ingyenesen hazaszállítsanak, ha súlyosan megbetegszel, vagy súlyos baleset ér. Az ilyen helyzetekben külön biztosítási fedezetre van szükség.

Ha valamilyen krónikus betegségben szenvedek, amely miatt rendszeresen fel kell keresnem az orvosomat, de rövid ideig egy másik tagállamban kívánok tartózkodni, az Európai Egészségbiztosítási Kártya fedezetet nyújt-e az ilyen egészségügyi ellátásra?

Igen, ha valamilyen krónikus betegségben szenvedsz (például asztma, cukorbetegség vagy rák), a másik tagállamban való átmeneti tartózkodásod idejére jogosult vagy a szükségesnek tartott kezelésre, figyelembe véve a betegséged.

Ha azonban a betegséged különleges orvosi ellenőrzést tesz szükségessé, különösen akkor, ha speciális eljárásokat vagy berendezéseket kell igénybe venni (pl. dialízis kezelés), indokolt lehet, hogy előre megszervezd a látogatását, hogy biztosan rendelkezésre álljon a szükséges berendezés vagy kezelés. Ezt úgy teheted meg, hogy mielőtt útra kelnél, felveszed a kapcsolatot annak az országnak a különleges orvosi ellátó egységével, amelyet fel kívánsz keresni.

Terhes vagyok. Az Európai Egészségbiztosítási Kártya fedezi-e az orvosi kezelésemet egy másik országban való tartózkodás során?

Igen, az Európai Egészségbiztosítási Kártya minden orvosi kezelést fedez terhességgel kapcsolatban, beleértve a gyermekszülést is, amennyiben átmenetileg egy másik országban tartózkodsz.

Mit kell tennem, ha külföldi tartózkodásom előtt vagy alatt váratlanul felfedezem, hogy elfelejtettem a kártyát magamhoz venni, vagy elveszítettem azt?

Ha elfelejtetted magadhoz venni vagy elveszítetted kártyádat, kérheti a helyi hatóságtól, hogy faxon vagy e-mailen juttasson el egy ideiglenes igazolást. Ez ugyanolyan jogosultságokat biztosít, mint maga a kártya.



1.) Mi a legelső teendő?

Közúti baleset esetén, álljunk meg a járművel és győződjünk meg arról, hogy történt-e személyi sérülés. Ez állampolgári kötelességünk. Személyi sérülés esetén a mentőket és a rendőrséget mindenképpen értesíteni kell. Akkor is érdemes hívni a rendőrséget, ha nincs személyi sérülés, de nagy az anyagi kár, vagy a felek másképp látják a történteket, ha külföldi vagy közüzemi (Volán, BKV stb.) gépjárművel ütközünk. Az érintettek kötelesek megvárni a rendőr érkezését, ezután a helyszínt csak az ő engedélyével hagyhatják el. A baleset részesei a helyszínen kötelesek átadni egymásnak a személy és gépjármű azonosításához és a kötelező felelősségbiztosítás fennállásához szükséges adatokat, valamint a baleset lényeges körülményeire vonatkozó információkat.

2.) Mit mondjunk a mentősnek?

Telefonon több helyről is kérhetünk segítséget, melyek közül a legfontosabbak a mentők (104), a tűzoltók (105) és a rendőrség (107). Ezek a számok minden távbeszélő állomásról ingyenesen hívhatók. Mobilról a legcélszerűbb az általános segélykérő telefonszámot, a 112-est hívni. Az autópályák mentén is vannak segélykérő telefonok. Ezek minden második kilométernél megtalálhatók, elég a telefonkagylót felemelni és a központ rögtön jelentkezik. Ha balesetnél sérültet látunk minden esetben hívjunk mentőt.

Amit feltétlenül mondjuk a telefonban:

- a számot, amiről telefonálunk,
- a baleset pontos helyét (utca, házszám, közúton annak számát illetve a kilométerszelvényt, a legközelebbi település nevét). Ha nem tudjuk pontosan meghatározni a helyszínt, adjunk meg hozzávetőleges tájékozódási pontokat (pl. a híd után 2 kilométerre),
- a sérültek számát, korát, nemét, az esetleges különleges körülményeket (pl.: a nő terhes),
- a baleset fajtáját (pl.: autóbaleset), egyéb veszélyforrásokról való tájékoztatás (pl.: leszakadt nagyfeszültségű vezeték, kiömlött vegyi anyag, robbanásveszély stb.).

Mindig várjuk meg, hogy a mentős bontsa a vonalat, ne csapjuk le a telefont, mert adódhatnak újabb kérdések.

3.) Hogyan zajlik a helyszínelés?

Amennyiben rendőrt hívtunk, a baleset következtében kialakult helyzetet csak a sérült(ek) védelme és a forgalom biztonsága érdekében szabad megváltoztatni. Ha nincs személyi sérülés, az első és legfontosabb tennivalónk - akkor is, ha mi voltunk a hibásak -, hogy rögzítsük a nyomokat. A kiérkező rendőröktől ne várjunk igazságosztó szerepet. Személyi sérülés nélküli esetekben csupán kevésbé tapasztalt járőröket küldenek a helyszínre. Ha például a fővárosban történik a pléhkár, számíthatunk pár óra várakozásra, amíg kiérnek a rendőrök. Jegyezze fel a rendőrök és a rendőrautó adatait is, ha netán elhúzódik az ügy. A rendőr által elkészített feljegyzésekből, jegyzőkönyvről a helyszínen nem kaphatunk másolatot, ezekről az irodában hiteles másolatok készülnek. A szabálysértési törvény szerint az iratokból mind az elkövető mind a sértett kaphat illetékmentesen, büntetőeljárás esetén a gyanúsított és a védő ingyen kaphat, a sértett illetékkel, de nem azonnal, hanem 15 napos határidővel.
Ha a rendőr feljelentést tesz, az közokiratnak minősül, tehát a benne foglaltakat igazságként kell elfogadni és csak mint közokirat támadható meg a későbbiekben. Minden személyi sérüléssel járó esetben már valódi, tapasztalt helyszínelők végzik a nyomrögzítést a kötelező rendőri intézkedés keretein belül, ami alapján általában sokkal tisztább kép rajzolódik a bíróság elé, mint a járőrök rajzaiból. Amíg a helyszínelők meg nem érkeznek és engedélyt nem adnak a helyszín elhagyására, nem szabad elmozdítani az autókat.
Ha a károkozó továbbhajt, feltétlenül hívjunk rendőrt. Kárunkat a saját biztosítónknál jelentsük be, amit a Magyar Biztosítók Szövetsége fog megtéríteni, majd megfizettetni a vétkessel. A nagy flottával rendelkező cégeknek (BKV, Volán) általában saját helyszínelői is vannak, mégis jobb, ha rendőrt hívunk, mivel előfordulhat, hogy meg akarják győzni a károsultat saját igazukról. Ha rendőrautó is részese a balesetnek, akkor belügyi helyszínelők is jönnek, de erről később.

4.) Hogyan kell kitölteni a betétlapot?

A helyszínen ki kell tölteni az európai baleseti bejelentőt (betétlap), mindkét jármű vezetőjének aláírásával igazolva az adatok valódiságát. A bejelentő helyes kitöltése a lelke az egész folyamatnak, ugyanis ha rosszul töltjük ki, akkor nem sok jóra (és pénzre) számíthatunk a biztosító részéről. Az érintettek a bejelentő egy példányát vegyék magukhoz. Ne feledkezzünk meg az esetleges tanúk nevének és lakcímének feltüntetéséről. Ha nincs komoly vita a koccanók között, ismertessük el a károkozó felelősségét írásban, mert utólag ezt nehéz behajtani, nélküle nem megy simán a kárrendezés. A balesetben résztvevő feleknek joguk van nem elismerni a felelősséget.
Ha van kéznél gép vagy telefon, készítsünk fényképet a baleset helyszínéről. Fotózzuk le az autók megállás utáni helyzetét. A lényeg, hogy jól látható legyen az autók egymáshoz és az úthoz viszonyított helyzete. Ugyanezért fontos, hogy tanúkat keressünk, és ha találtunk, jegyezzük fel az adataikat is.
A bejelentő kitöltése alkalmával a vezető személyére és a járműre vonatkozó adatokat a személyigazolvány, a forgalmi engedély, a jogosítvány és a biztosítási fedezet fennállását igazoló okmány adataival ellenőrizni kell. Ezzel az esetleges későbbi vitákat és a valótlan adatok használatát előzhetjük meg.
Két jármű ütközésekor csak egy nyomtatványt kell kitölteni, három jármű esetén kettőt, és így tovább. A példányok szétválasztása után már ne módosítsuk az adatokat. Amennyiben járműszerelvény (például pótkocsis teherautó) is részese a balesetnek, ne csak a vontatmány, hanem a vontató rendszámát is jegyezzük fel, mert csak ebből lehet megállapítani az üzembentartót. Külföldi járművek esetén a felségjelzést is nézzük meg.

Baleseti bejelentő

A baleseti bejelentő (régebben betétlap) egész Európában szabványos, sárga-kék színű nyomtatvány. Ha nincs kéznél, egy üres papírlapon is rögzíteni lehet a baleset körülményeit, valamint a résztvevők adatait (név, cím, rendszám, forgalmi száma, jogosítvány száma, biztosítási kötvény száma). Az európai baleseti bejelentő minden biztosítónál fellelhető. Javasolt a kocsiban tartani, mivel így kár esetén kéznél van. Hiánya (ki nem töltése) miatt a károkozó később meggondolhatja magát, és másképp adhatja elő a történteket, ami gátolhatja a kárrendezést. A baleseti bejelentő kitöltésekor nem szükséges a felek megegyezése, ellentétes kárleírások is közölhetők. Fontos tudni, hogy a baleseti bejelentő kitöltése nem jelenti a felelősség elismerését. A baleset körülményeinek leírására szolgál, és gyorsítja a kárrendezést!

5.) Hol kell bejelenteni a kárt?

A balesetet a károsult és a károkozó is köteles - a baleseti bejelentő bemutatásával - a biztosítójánál 8 napon belül bejelenteni és köteles a biztosító által kért felvilágosítást megadni. A károsult 30 napon belül köteles kárigényét a biztosítónak bejelenteni. Ha a baleset okozója, akkor minden esetben juttassa el a baleseti bejelentő egy példányát a saját kötelező gépjármű felelősségbiztosítójához. Ha rendelkezik casco biztosítással, akkor ott is tegye meg kárbejelentését a kárrendezés mielőbbi lebonyolítása érdekében. Ha a balesetben vétlen volt, akkor a károkozó fél kötelező gépjármű felelősségbiztosítójához kell fordulnia kárigénye érvényesítése végett. Ha a felelősség kérdésében a helyszínen nem tudtak megegyezni, akkor a károkozónak vélt fél kötelező gépjármű felelősségbiztosítójához kell fordulnia. Ha a balesetben vétlen, de a helyszínen valami oknál fogva (rendőri intézkedés történt, személyi sérülés miatt, stb.) nem került sor egymás adatainak cseréjére, akkor forduljon a saját kötelező gépjármű felelősségbiztosítójához, ha pedig van casco biztosítása, akkor casco biztosítójához. Ha a károkozó fél ismeretlen (pl. cserbenhagyás történt), akkor a kötelező gépjármű felelősség biztosítás alapján kárigénye nem rendezhető (kivétel az esetleges személyi sérüléssel kapcsolatos kárigénye).

Ismeretlen gépjármű által okozott káreseményt 30 napon belül a Magyar Biztosítók Szövetsége Gépjármű Kárrendezési Irodájának (www.mabisz.hu) kell bejelenteni. A külföldön bekövetkezett káresemény bejelentésének határidejét a hazaérkezés időpontjától kell számítani. A biztosítónak a káresemény bekövetkezésével, a felelősség megállapításával, a kárügy elbírálásával kapcsolatos kérdéseire a szükséges felvilágosításokat meg kell adni és lehetővé kell tenni a kárbejelentés és a felvilágosítás tartalmának ellenőrzését.
Amennyiben a biztosított ezen kötelezettségeinek nem tett eleget és emiatt lényeges kérdések kideríthetetlenné válnak, a biztosító mentesülhet kártérítési kötelezettsége alól. Amennyiben a rendőri intézkedést követően eljárás (vizsgálat) indul, akkor a vizsgálat lezárásáig (amely akár fél évet, de legrosszabb esetben két évet is igénybe vehet) kártérítésre nem számíthatunk. Lassítja a kárrendezés folyamatát, ha a vétkes autós nem együttműködő, nem veszi át a rendőrségi idézést, kijelentkezik állandó lakcíméről. Csak két sikertelen kézbesítés után emelkedik jogerőre a végzés, így a posta és a rendőrség lassú ügymenetét ki kell várnunk, csak ezután a tud velünk a biztosító foglalkozni.

6.) Mi történik, ha a vétkes nincs biztosítva?

Az érvényes biztosítási szerződéssel nem rendelkező üzembentartó a bekövetkezett káreseményt 8 napon belül köteles a Mabisznál bejelenteni. A Belügyminisztérium adatai alapján a negyedévente érvényes biztosítással nem rendelkező járművek száma 100-120 ezerre tehető, ami éves viszonylatban a magyarországi teljes járműállomány 7-8 százaléka. Biztosítás nélküli károkozó esetében egyébként a számlát a Mabisz fizeti, egy erre a célra létrehozott garanciaalapból. Ezt a kártalanítási számlát a piacon jelen lévő biztosító társaságok töltik fel piaci részesedésük arányában. Az év végére az alapnak nullszaldósra kell kijönnie. A számla évente 2,3-2,5 milliárd forint kifizetést teljesít, amely nagyjából ötezer esetet jelent.

7.) Mi a teendő, ha külföldön történik a baj?

Lehetőleg kérjen rendőri intézkedést. Vannak olyan országok (pl. Horvátország, Románia), ahol minden balesetnél rendőri intézkedést kell kérni. Ne írjon alá, és a felelősség bizonyítására ne fogadjon el semmi olyan idegen nyelvű iratot, amelyet nem ért vagy nem tud lefordítani. Töltse ki a másik féllel közösen az európai baleseti bejelentőt, és ennek egyik példányát őrizze meg. Tisztázza, hogy a másik félnek van-e és ha igen, melyik biztosítónál érvényes biztosítása, jegyezze fel kötvényszámát. Ha a hatósági eljárás súlyosan sérti érdekeit, kérjen segítséget a nagykövetségtől vagy a konzuli szolgálattól. Ha ön a károkozó, jegyezze fel a károsult adatait, illetve adja meg a saját személyi adatait a másik félnek. Ha ön a károsult, feltétlenül jegyezze fel a másik fél személyi és biztosítási adatait. Hazaérkezése után jelentse a kárt 8 napon belül a saját biztosítójánál. Az ott megszerzett a datok később a kárrendezést nagymértékben gyorsíthatják.

Ugyancsak célszerű még a kárbejelentést megelőzően akár a Mabisznál, akár valamely biztosítónál érdeklődni aziránt, hogy az ismert külföldi felelősségbiztosító rendelkezik-e a Magyarországon okozott károk rendezésére felkért ún. levelezővel. Ha igen, a kárt ennél a biztosítónál vagy az általa megnevezett, a biztosítók részére kárrendezési tevékenységet végző szervezetnél kell bejelenteni. Ebben az esetben a külföldi felelősségbiztosító nevében eljárva ez a szervezet végzi a teljes kárrendezést. Ha a külföldi biztosító nem rendelkezik levelezővel, a kárfelvétel és a kárszámítás elvégzése, valamint a kárrendezéshez szükséges egyéb iratok összegyűjtését követően a káriratokat kárrendezés céljából a Mabiszhoz továbbítják.

Amennyiben az okozó jármű valamely EU-tagországból származik, akkor biztosítójának kötelessége megbízni egy kárrendezési megbízottat, aki hazánkban képviseli a biztosítót, biztosítottjai által okozott kárügyekben. Amennyiben a kárt külföldön nem EU-tagállam biztosítójánál biztosított gépjárművel okozták (pl. román, horvát, szerb stb. forgalmi rendszámú gépjárművek), akkor a saját biztosítónktól kérhető szívességi kárfelvételen túl a kárrendezésre csak közvetlenül az okozó román, horvát stb. forgalmi rendszámú gépjármű felelősségbiztosítója illetékes, a kárigényeket közvetlenül ennél a biztosítónál kell érvényesíteni.
Ha a kárt harmadik külföldi országban okozták (pl. román forgalmi rendszámú gépjárművel Ausztriában okozott kár), akkor a baleset helye szerinti ország gépjármű-biztosítási szövetségével kell először felvenni a kapcsolatot, megadva a résztvevők adatait és kérve, hogy a szövetség a további kárrendezés érdekében közölje az okozó biztosítójának a levelező partnerét (amelyik értelemszerűen a baleset helye szerinti országban lesz). Ezt követően a kárigényeket a levelező partnerhez be lehet nyújtani.

8.) Hogyan zajlik a kárrendezés?

A kárbejelentés után a biztosító kárszakértője elvégzi a kárfelvételt. Az összes sérülés rögzítését követően ellenőrzik, hogy a gépjármű gazdaságosan javítható-e. Amennyiben a gépjármű gazdaságosan javítható, elkezdődhet a javítása. Ez esetben a kárrendezés a biztosított választásának megfelelően történhet a biztosító saját kalkulációja alapján, illetve javítási számla alapján. Amennyiben a gépjármű gazdaságosan nem javítható, akkor úgynevezett totálkár rendezésre kerül sor. Ez esetben a kártérítési összeg alapja a káridőponti érték és a maradványérték különbözete. A kártérítési összeg kifizetése csak a tulajdonosnak vagy az általa szabályosan meghatalmazott személynek, javítónak történhet. Amennyiben a gépjárművet tulajdonjog korlátozás terheli (az autó lízingelt, vagy hitelre vásárolták), akkor a jogfenntartótól kell a kártérítés felvételére szóló engedményező nyilatkozatot beszerezni.

Ha az ügy egyértelmű, akkor rövidesen javításhoz vagy némi pénzhez jut a kárvallott, enyhítendő a kárát. Használt autón esett kár után a biztosító nem fizeti ki a sérült alkatrész teljes árát, annak a használat során bekövetkezett amortizációját a biztosítottnak kell állnia. Például: ha egy 100 ezer kilométerenként cserére szoruló alkatrész a nyolcvanezredik kilométeren sérül meg, abban az esetben a 80 százalékon megállapított avulást a biztosított fizeti, a biztosító pedig a maradék 20 százalékot. A sérült, majd helyreállított autó forgalmi értékében bekövetkezett értékcsökkenést csak kötelező biztosítás esetén fizeti a biztosító.
Az is előfordulhat, hogy a biztosító nem fogadja el a baleset körülményeit valósnak. Ilyenkor a műszakilag nem azonosítható kategóriába sorolják a kárt, tehát nem látják bizonyítottnak, hogy a gépkocsik akkor és úgy érintkeztek, ahogy azt a felek elmondták. Biztosítási csalást sejtenek. Magyarországon nincs független biztosítói kárszakértői gyakorlat, így néhány ritka kivételtől eltekintve a biztosítók csak a saját kárszakértőik véleményét veszik alapul egy ilyen döntés meghozatalakor. Ilyenkor érdemes ügyvédet fogadni, a Magyar Autóklubhoz fordulni vagy felkeresni autós jogvédő irodákat, például a DAS-t.

9.) Mit kell tenni, ha vaddal ütközünk?

A későbbi ügyintézést gyorsítása és saját jól felfogott érdekünkben hívjunk rendőrt. Elsődlegesen azt kell megállapítania a rendőrnek, hogy történt-e szabályszegés. Ha sem szabálysértés, sem bűncselekmény gyanúja nem merül fel, jelentésben rögzíti a tényeket. Ebben az esetben további eljárás nem folyik. A jelentés lehet alapja az állampolgári igény polgári peres követelésé érvényesítésének, ha a sértett a vadgazdasággal nem jut dűlőre. Általában ez szokott történni, hisz már nincs érvényben az a jogszabály (hatályon kívül helyezte a 30/1997 FM-rendelet), ami felelőssé teszi a vadgazdaság tulajdonosát a vad által okozott balesetért.
A vadveszélyre figyelmeztető csak figyelmeztet, arra, hogy itt várható vad hirtelen felbukkanása. Azért mert tábla van, nem jelenti azt, hogy a balesetért a gépjármű vezetője a felelős. Ha a helyszíni vizsgálat azt állapítja meg, hogy körültekintőbb vezetéssel a karambol elkerülhető lett volna, akkor szemlét folytatnak le a felelősség megállapításához. Rendőrt hívni nem kötelező, de célszerű és elvárt, hisz vagy az autónkban, vagy a természetben kár keletkezett. Ezt kötelesek vagyunk megtéríteni, az elütött állatot pedig le kell adnunk a vadgazdaságnál. Gazdátlan ebnél nincs akit perelni, ilyenkor az autós gondban van. A biztosító is csak akkor fizet, ha van egy kárt okozó, akitől követelheti a pénzét. Meg kell vizsgálni, hogy a kárt okozó esemény mögött van-e olyan biztosítás, ami alapján kára rendezhető. Ilyenek pl.: az autó elé kiugró kutya/disznó gazdájának érvényes felelősségbiztosítása. Ezekben az esetekben a kár okozójának (vagy tulajdonosának) felelősségbiztosítójához kell fordulni a kárigénnyel. Felelősségbiztosítás hiányában forduljon saját gépjármű felelősségbiztosítójához, és kérjen szívességi kárfelvételt. Ez alapján benyújthatja polgári jogi igényét a kár okozójával (vagy tulajdonosával) szemben.

10.) Mi lesz a roncsokkal?

A rendőrség nem engedheti meg, hogy őrizetlenül maradjanak a csomagok, értékek, roncsok. Ha elszállítják a sérültet és nem marad senki hozzátartozó, akinek az értékeket vagy a gépkocsit át tudják adni, akkor a rendőrség köteles gondoskodni a sérült jármű elszállításról, megőrzéséről. Ha autómentőt kell hívni, akkor a szállítás költségei a sértettet illetik meg, amelyet majd a biztosító természetesen megtérít. Ha a rendőrségnek további vizsgálatokhoz szüksége van a roncsokra, akkor a szállítás és tárolás díjtalan. Erről leltár készül, és később a tulajdonosnak vagy a hozzátartozónak visszaadják.

11.) Ki fizeti a villanyoszlopot?

Ha nagy (tömeges) baleset történik, akkor a rendőrség értesíti a közút kezelőjét, akiknek a helyszínelői szintén kiérkeznek, hogy a rendőrségtől függetlenül felmérjék a károkat. Az okozott kárt (villanyoszlop, közlekedési tábla, szalagkorlát) mindenképpen meg kell térítenie a felelősnek. A közút kezelője fogja érvényesíteni a kárát bírósági úton vagy felszólítással.
Ha egyedül okozunk kárt, akkor is kötelességünk bejelenteni a balesetet és megtéríteni a kárt. Bejelentési kötelezettségünk már csak azért is van, mert egy közlekedési tábla hiánya adott esetben súlyos balesetet okozhat, és ekkor már gondatlanságunkkal komoly bűncselekményt követünk el.

12.) Karambol rendőrautóval, diplomatával.

Ugyanaz az eljárás, mint a civil járművek esetében, annyi különbséggel, hogy az esetben részes rendőrnek jelentési kötelezettsége van, tehát a helyszínen egy elöljárójának jelentenie kell az eset körülményeit. Ilyenkor mindig szemlét folytatnak le a pártatlanság miatt. Ugyanez történik a honvédség járműveivel. A politikusok és diplomaták esetében annyiban más a helyzet, hogy nekik a rendőr kiérkezése után nem kötelességük a helyszínen maradniuk, a diplomatáknak, akiket a magyar joghatóság nem vonhat felelősségre, például kötelesek igazolniuk magukat, aztán távozhatnak, bármennyire is súlyos a helyzet.

Miután az általános dolgokon átrágtuk magunkat, vegyük sorba első lépcsőben a környező EU-s országokat.


Románia





Fővárosa Bukarest. Északkeletről Ukrajna és Moldova határolja, nyugatról Magyarország és Szerbia, délről Bulgária, míg keleten a Fekete-tengerrel határos. Az ország 2007. január 1-jétől az Európai Unió tagja.

A Kárpátok hegyláncai Románia szinte egészét uralják, legmagasabb csúcsai 2500 métert is elérik, a legmagasabb hegy a Moldoveanu-csúcs (2544 m) a Fogarasi-havasokban.

Románia legnagyobb folyója a Duna, amelynek itteni szakasza több mint 1000 km hosszú. Szűk áttörési völgye a Kazán-szoros, ahol felduzzasztott vize áramtermelésre is alkalmas (Vaskapu erőmű). A megcsendesedett folyó hosszan, határfolyóként halad tovább az alföldön, hatalmas háromágú deltát építve ér a Fekete-tengerbe. A védett Duna-delta értéke a gazdag halállomány és a nádrengeteg. A folyó szerepe a közlekedésben, áruszállításban igen jelentős.

Románia folyóit a Duna gyűjti össze. Nagyobb folyók: Tisza, Maros, Szeret, Olt, Zsil, Prut, Szamos, Temes, Körösök.

Legnagyobb tava a mesterséges Békási-víztároló. További nagyobb tavai: Vidraru-tó, Vidra-tó. A természetes tavak közé tartozik a vulkáni kráterben lévő Szent Anna-tó vagy a Keleti-Kárpátokban hegyomlás következtében létrejött Gyilkos-tó. A Déli-Kárpátokban a tengerszemek a jellemzőek. Az ország nyugati részén az éghajlat nedves kontinentális, a Kárpátokon túl és a vonulatok közötti medencékben pedig száraz kontinentális. A belső tájakon gyakori az aszály. A Kárpátok éghajlata a hegyvidék magassága szerint változik.

Romániában található Európa leggazdagabb flórája (növényvilága). Állatvilága: a Kárpátokban igen nagy létszámban élnek medvék, farkasok, hiúzok, sasok, rókák, zergék. A sík vidékeken főleg rókák, egerek, pockok, sündisznók élnek. Az állatok élelmet remélve a városokba is bemennek néha, de ez igen ritka, és főleg hideg, élelemben szegény telekre jellemző. Halak: pisztráng, harcsa, csuka, ponty és keszeg.

Útiokmány: Érvényes személyi igazolvány.

Jogosítvány: Érvényes „nemzeti” jogosítvány. Kiegészítő nemzetközi jogosítványra csak autóbérléskor van általában szükség, mert a cégek azt megkövetelik.

Gépjárműokmány: Bár nem előírás, mégis feltétlenül javasoljuk a kötelező felelősségbiztosítás megkötését és érvényességét igazoló nemzetközi zöldkártya kiváltását (autóklub ajánlása).

Diplomáciai elérhetőségek:

Nagykövetség:

cím: str. dr. prof. Dimitrie Gerota nr. 63-65, 020034 Bucuresti,
előhívó: (00)-(40)-(21), tel.: 312-0073, 00-40-31-620-4300, 00-40-31-620-4301; -02, ügyelet (mobil): (40)-(722)-386 560

Konzuli hivatal:

cím: Calea Floresca nr. 60, Bucuresti, előhívó: (00)-(40)-(21),
tel.: 230-0550, 230-0551, ügyelet: (00)-(40)-722-643-188, fax: 230-0552

Kolozsvári főkonzulátus:

cím: Piata Unirii nr. 23. I. em., előhívó: 00(40) (264)
tel.: 596-300, 590-561, ügy.tel: 00(40) 744 702-290, fax: 594-109, 597-335

A romániai közutakon megengedett legnagyobb sebesség:

* lakott területeken belül: 50 km/h
* lakott területeken kívül: 90 km/h
* európai utakon: 100 km/h
* autópályán: 130 km/h

Eltérő kötelező felszerelés:

Kötelező a tűzoltó készülék minden gépjármű fedélzetén! Minimális gumiprofil-mélység 1,5 mm! Téli utazásnál ajánlatos hóláncot is magunkkal vinni!
A fényvisszaverő mellény csak 3,5 tonna feletti járművek vezetőinek kötelező!

Egyes eltérő közlekedési szabályok:

A közlekedési lámpák pirosról azonnal zöldre váltanak, ezért sokszor másodpercjelzővel vannak ellátva, hogy a sofőr fel tudjon készülni az indulásra.

A sebességhatárok a magyarországiakkal megegyeznek.
Azok a gépjárművezetők, akik a jogosítványt egy éven belül szerezték, a mindenkori max. sebességhatároknál 20 km/h-val kevesebbel haladhatnak!

Közúti baleset esetén, ha valamelyik jármű megsérült, függetlenül attól, hogy történt-e személyi sérülés vagy sem, a rendőrséget értesíteni kell, és tőlük igazolást („Constatare”-t) kell kérni. Enélkül az autó nem léphet ki az országból és nem javítható.

Személyi sérülés nélküli kisebb baleseteket követően a rendőrség nem mindig száll ki a helyszínre, ilyenkor a mozgásképes járművel a rendőrségre kell menni, ahol azt szemlézik és kiállítják az igazolást. (További tanács, hogy azon estekben, amikor a román fél a baleset előidézője, célszerű annak biztosítóját felkeresni, és a szemlét ott elvégeztetni a saját járműre vonatkozóan. Ennek elmulasztása esetén a román biztosítók nem biztos, hogy fizetnek, arra hivatkozva, hogy nincs módjuk a szemlét megejteni.)

Felségjelzés:

A "H" országjelzés a 2004. május 1. előtt kibocsátott rendszámok esetén kötelező.
A 2004. május 01. után kiadásra került, ún. EU-s rendszámtáblák esetén EU tagállamokban elfogadják csupán a rendszámtáblát, külön "H" matrica nélkül.


Külföldiek vezetői jogosultságának felfüggesztése Romániában – az eljárás menete

A román Kormány a 195/2002. sz. sürgősségi rendeletben részletezte azokat a szabálysértési eseteket, amelyek elkövetésekor a közlekedésrendészet időlegesen – 1-3 hónapra – felfüggesztheti a külföldi autóvezetők vezetési jogát Romániában. A korlátozás Románia területére érvényes.

A külföldi állampolgár jogosítványát a közlekedésrendészet visszatartja, és az elkövetett szabálysértés megnevezésével továbbítja a magyar külképviselethez, ahonnan tulajdonosa visszakaphatja azt. A magyar jogosítványokat a nagykövetség a központi jármű nyilvántartásnak továbbítja, onnan kerülnek el a tulajdonos állandó lakóhelye szerinti okmányirodához, ahol a dokumentum értesítés nyomán átvehető.


A hivatkozott kormányrendelet a vezetési jog 30 napos felfüggesztésével szankcionálja a következő szabálysértéseket:

- gépkocsi oszlop előzése piros jelzésnél vagy vasúti átjáróban;
- elsőbbség meg nem adása gyalogosnak gyalogátkelőhelyen;
- elsőbbség meg nem adása járműnek;
- közlekedési lámpa piros jelzésének figyelme kívül hagyása;
- szabálytalan előzés;
- rendőri jelzés figyelmen kívül hagyása;

A vezetési jog 60 napos felfüggesztése a következő esetekben történik:

- elsőbbség meg nem adása, előzés piros jelzésnél, ha ennek nyomán anyagi kárral járó baleset keletkezik;
- az adott útszakaszon időlegesen alkalmazott közlekedési tiltás figyelmen kívül hagyása;
- áttérés a menetirány szerinti túloldalra, kivéve a szabályos előzés eseteit.

A vezetési jog 90 napos felfüggesztéssel sújtandók az alábbi esetek:

- ittas vezetés (ha nem esik a vétség kategóriába, ami a törvény erejénél fogva súlyosabb megítélés alá esik);
- a fékrendszer vagy az irányjelző rendszer meghibásodása, ha azt a közlekedésrendészet és az útfelügyelet együttesen megállapítja;
- áthaladás vasúti átjárón a sorompó vagy félsorompó leengedésekor és piros jelzésnél;
- a megengedett sebesség 50 km/h-val történő túllépése, ha azt rendszeresített ellenőrző eszközökkel bemérik.


A fentiekben részletezett esetek észlelésekor, megállapításakor közlekedési rendőr intézkedhet az gépjárművezető jogosítványának a visszatartásáról, azzal a céllal, hogy az érintett személy vezetési jogát Románia területén felfüggesszék. Javaslatot tesz a Megyei Közlekedésrendészet vezetőjének a vezetési jog felfüggesztésére.

Más rendőri részlegek (pl. közrendi rendőrség) tagjai abban az esetben járhatnak el közlekedési ügyekben, ha beosztják őket közlekedési rendőri szolgálatra.

Az intézkedő rendőrnek szabályos öltözékkel kell rendelkeznie: egyenruha, „Politia” (rendőrség) feliratú fényvisszaverő mellény, fehér csíkos tányérsapka. Önkormányzati rendőröknek (politia comunitara, politia rurala) nincs joguk járművek megállítására és közlekedési bírság kiszabására.

Az eljárás menete:

1. a közlekedési rendőr köteles az esetről jegyzőkönyvet felvenni; ebben rögzíti továbbá a szankcióval járó pénzbüntetés mértékét; a jegyzőkönyvet az intézkedés alá vont gépkocsivezetőnek alá kell írnia;
2. amennyiben az autós megtagadja a jegyzőkönyv aláírását, abból nem kaphat másolatot, ami nélkül viszont nem támadhatja meg bíróságon a rendőri intézkedést;
3. a jogosítvány visszatartásáról az autós 15 napra szóló igazolást (dovada) kap, hogy ezalatt az igazolás birtokában és fedezetével elhagyhassa az országot, ill. hazatérjen. (Figyelem: az igazolás Románia területén érvényes!);
4. amennyiben a szabálysértési intézkedés alá vont személy nem ért egyet a rendőr minősítésével, a jegyzőkönyv másolatának bemutatása mellett 15 napon belül megtámadhatja azt a legközelebbi területi bíróságon; kérnie kell a bírósági iktatás számát;
5. a bírósági iktató számmal visszatérhet a jogosítványt visszatartó Megyei Közlekedésrendészethez, ahol kötelesek visszaadni tulajdonosának a vezetői engedélyt. Amennyiben később a bíróság nem ad igazat az autósnak, a közlekedésrendészet kezdeményezheti, hogy a megállapított időre visszatarthassa a jogosítványt;
6. a külföldi autós (motoros) 1 nappal azt megelőzően, hogy elhagyja Románia területét közjegyzői nyilatkozat leadása mellett visszakérheti jogosítványát. A közjegyző előtt saját felelősségére nyilatkoznia kell arról, hogy 1 nap alatt elhagyja az országot, Románia területén a felfüggesztés ideje alatt nem fog járművet vezetni, külföldön viszont szüksége van a jogosítványára. A jogosítvány visszaadását nem az intézkedő rendőrnél kell kérni, hanem a területileg illetékes megyei közlekedésrendészet vezetőjénél.

Megjegyzés: Amennyiben a felfüggesztés ideje alatt az autós mégis vezet Romániában, és hasonló súlyú szabálysértés elkövetése nyomán ismét fennakad a közlekedésrendészet szűrőjén, a minősített eset már bűncselekménynek fog minősülni, ami bírósági eljárást von maga után;

7. a visszatartott jogosítványokat a megyei közlekedésrendészeti felügyeletekre küldik, és ott tartják 15 napig, amíg a rendőri intézkedés bírósági úton megtámadható.

Megjegyzés: A megyei közlekedésrendészeteken állandó ügyelet van, azaz az ügyeletes tiszt hétvégeken és ünnepnapokon is felkereshető. Címek az interneten elérhetőek. Közjegyzők általában csak munkanapokon elérhetőek, így hétvégi rendőri intézkedés esetén a közjegyzői nyilatkozatra meg kell várni a következő munkanapot, vagy utólag vissza kell térni Romániába;

8. a 15 nap elteltével a jogosítványokat Bukarestbe, a Román Országos Rendőrkapitányság Közlekedésrendészeti Igazgatóságára továbbítják, ahonnan eljuttatják azt az érintett autós állampolgársága szerinti nagykövetségre;
9. a bukaresti magyar nagykövetség a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Hivatalába továbbítja a magyar vezetői engedélyeket, ahol a Közlekedési Igazgatási és Nyilvántartási Főosztály feldolgozza azokat, majd a jogosítványokat az állandó lakóhely szerinti okmányirodához továbbítja a tulajdonosnak történő átadásra (a vezetői engedély nem jut el az okmányirodához, ha az érintett személy nem rendelkezik állandó magyarországi lakcímmel);
10. létezik egy olyan gyakorlati lehetőség is, hogy a jogosítványt a vezetési jog felfüggesztésének idejére az intézkedést foganatosító közlekedésrendészeti egységnél tartják, ha az ügyfél azt kéri, hogy a tiltás lejártát követően ugyanott személyesen vehesse át vezetői engedélyét. Ebben az esetben csak a szabálysértés tényét ismertetik szóbeli jegyzéket küldik az adott állam bukaresti nagykövetségével, annak továbbítását kérve a hazai illetékesekhez.

Úthasználati díj

Romániában 2005. év elejétől kezdve kötelező az úthasználati matrica vásárlása minden gépjárműre, kivéve a két- és háromkerekű motorkerékpárokat. Neve: ROVIGNETA. Beszerezhető: a határátkelési helyeken, postahivatalokban és a benzinkutaknál.

A Rovigneta nélkül közlekedők komoly pénzbüntetésre számíthatnak.A matrica lehet egy évre szóló, a belföldi járművek esetében, illetve egy napos, hét napos, harminc napos, hat havi és egyéves időtartamú külföldi járművek részére.

A személygépkocsikra érvényes éves Rovinieta ára 28 euró, a 30 napos 7 euró, a 7 napos pedig 3 euró.

A matricák árai függenek a jármű környezetvédelmi besorolásától ((Euro-minősítés nélküli, Euro 1, Euro 2 vagy annál jobb minősítés). A jármű Euro-minősítését a román forgalmi engedély tartalmazza. A külföldi vagy igazolja az Euro-minősítést (forgalmi engedéllyel vagy törzskönyvvel), vagy legrosszabb minősítés szerinti (Euro-minősítés nélküli) díjat fizeti. A matrica hiánya miatt személygépkocsik esetén 300-450 RON (75-112 €), míg autóbuszok és teherautók esetében 1.000-4.500 RON (250-1.125 €) közötti büntetést szabhatnak ki.