Megtalálod hová lett felszerelve? Aki rávágta, hogy a kormány jobb oldalára, az nyert.

Egy lehetséges felszerelési mód, de én már láttam bukócső tetején is.

A fenti kamera fejlettebb változata, az

Oregon Action Cam ATK3K



Víz- és ütésálló, kompakt házba került beszerelésre. Egyszerűen a sisakra, kerékpárra és más sporteszközökre erősíthető. Közvetlen a TV-re vagy a számítógépre csatlakoztatható és lejátszható.

Jellemzők

szenzor felbontás 640 x 480 VGA CMOS szenzor · PAL · képkészítés másodpercenként 15-re vagy 30-ra állítható be · státus-LCD f/f, 2 soros · fix fókusz 1,5 m-es élességi tartománytól a végelenig · filmformátum AVI · plug & play MS Windows 2000, XP és Vista rendszerekkel · vízálló 3 m-ig · adatátvitel USB-n keresztül.

Műszaki adatok

Felbontás (video): 0.3 MPix
Memória (szöveg): SDCH kártya 4 GB-ig
Méretek: (Ø x H) 40 mm x 110 mm
Tápellátás: 3 V/DC (2 db ceruzaelem, nem szállítjuk vele)

Rendszer igény

Min. Pentium lll 800 Mhz · 128 MB RAM · 800 MB szabad memória · SVGA 800 x 600 felbontás videó támogatással (32 bit) · 16 bit Windows- kompatibilis hangkártya · Windows® 2000, XP vagy Vista.

Ára jelenleg : 42.000 Ft.

E kameracsalád következő tagja, az

Oregon Action Cam ATC5K



Az ismert jellemzőkhöz, mint pl. a víz- és ütésállóság, még hozzájön egy fotózási funkció, és az a lehetőség, hogy webkameraként használják, vagy távirányítóval aktiválják. Természetesen könnyedén felszerelhető bukósisakra, kerékpárra, valamint más sportfelszerelésekre is.

Szállításkor amit kapunk:

-Action kamera
-távirányító
-kormányrúd tartó
-sisaktartó
-USB-kábel
-AV-kábel
-gumi- és tépőzáras rögzítődarabok
-tépőzáras pántok
-szilikongumi fejpánt
-2 db ceruza és 1 db CR 2032 gombelem.

Jellemzők:

VGA CMOS szenzor; PAL; támogat SD-kártyákat 4 GB-ig (nincsenek mellékelve); képkészítés másodpercenként 15-re vagy 30-ra állítható be; fekete/fehér státus-LCD, 2 soros; fix fókusz 1,5 m élességi tartománytól végtelenig; filmformátum AVI; vízálló 3 m-ig; adatátvitel USB-vel.

Műszaki adatok

Tápfeszültség: 2 db ceruzaelem és 1 db CR 2032 gombelem
Szenzor felbontás: 640x480
Méret: 40 x 115 mm
Hossza: 115 mm

Ára: 55.000 - 60.000 Ft között mozog jelenleg

"A világ egy könyv, és aki nem utazik, az csak egyetlen lapját olvassa el."



Utazni, csavarogni, főleg egy motor nyergében, egyedül vagy barátokkal a világ egyik legjobb, legszebb dolga. Tehetjük ezt úgy, hogy cél nélkül vágunk neki az utaknak és majd meglátjuk, hogyan alakul, de motorozhatunk egy tervezett útvonalon, megtervezett programokkal, célokkal. Melyik a jobb? Mindkettőnek meg van a varázsa

Az ember amióta csak utazik, navigál a nagyvilágban, kezdetben a megfigyelései,az állatok mozgása, csillagok, Nap és Hold állása, később lejegyzett írások, térképek alapján, ma pedig a GPS-t hívja segítségül a kalandozásaihoz. Habitus (na és persze pénztárca) kérdése, hogy valaki térképpel, vagy műszerrel keresi az irányt, ez most nem is idetartozó téma, de egy tény, napjainkban ahogyan egyre inkább elérhetővé válnak ezek a modern "térkép helyettesítő kütyük", egyre több motoros használ GPS berendezést. (Azért soha ne indulj el papír térkép nélkül.)

A GPS (Global Positioning System) Globális Helymeghatározó Rendszer, az Amerikai Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma (Department of Defense) által (elsődlegesen katonai célokra) kifejlesztett és üzemeltetett – a Föld bármely pontján, a nap 24 órájában működő – műholdas helymeghatározó rendszer.

A GPS egy fejlett helymeghatározó rendszer, amellyel 3 dimenziós helyzetmeghatározást, időmérést és sebességmérést végezhetünk földön, vízen vagy levegőben. Pontossága jellemzően méteres nagyságrendű, de differenciális mérési módszerekkel akár mm-es pontosságot is el lehet érni, valós időben is. A GPS, mint számos más technológia esetében is, először katonai célokra lett kifejlesztve, de ma már széleskörű a felhasználása a civil lakosság minden rétegében. Nagy előnye, hogy adatait felhasználva szolgáltatások sorát élvezhetjük a kis méretű eszköz által és növelhetjük kényelmünket, biztonságunkat.

A GPS története:

A navigációban a nagy áttörést a műholdak megjelenése hozta.

1957-ben a szovjetek fellőtték a Szputnyik-1-et és a mesterséges műhold tesztelése során egy új jelenséget figyeltek meg. A műhold által kibocsátott rádiójel hullámhosszának változásait elemezve (a Doppler-effektus-t figyelembe véve), pontosan meg tudták határozni a műhold helyzetét.

Az amerikai haditengerészet 1958-ban kezdte navigációs rendszerét fejleszteni. A következő lépés az Amerikai Egyesült Államok Haditengerészetének (US Navy) fejlesztése volt, amikor 1964-ben a Transit nevű rendszert építették ki a Polaris ballisztikus rakétát hordozó tengeralattjárók és a felszíni hajók számára.

A Transit rendszerben négy, egyenként 45 kg-os műhold keringett poláris pályán a Föld körül 1000 km magasságban, így a Doppler-effektust felhasználva egy mélytengeralattjáró is körülbelül 10-15 perc alatt képes volt pontos földrajzi helyzetét meghatározni. Alapkövetelmény volt a tervek szerint, hogy a passzív navigációs vevőkészülék helyzeti pontossága 0,1 tengeri mérföld legyen, naponta többször. Ezt a rendszer túlszárnyalta és 0,042 tengeri mérföld helyzeti pontosságot ért el. A Transit rendszert 1996-ban váltották fel a navigációs műholdak, (GPS NAVSTAR).

A mai GPS rendszer alapjait 1973-ban fektették le, 24 Navstar műhold segítségével, amelyek mindegyike naponta kétszer kerüli meg a Földet, 20.200 km-es magasságban.



Elhelyezkedésük olyan, hogy minden pillanatban a Föld minden pontjáról legalább négy látszódjon egyszerre. A 24 műhold hat csoportba van osztva, a Föld körül keringve egymástól 60°-os kelet-nyugati eltérésű pályán mozognak. Az égbolton sík terepről egyszerre 7-12 műhold látható, melyből a helymeghatározáshoz 3, a tengerszint feletti magasság meghatározásához pedig további egy hold szükséges.



A rendszer kialakítása igen nagy összegeket emésztett fel (indításkor kb. 12 milliárd USD). Az 1970-es években, a hidegháború során kezdtek a fejlesztésbe, ez része volt a szigorúan titkos csillagháborús tervnek.