|
"Baja-Szeged márciusban"
Már az évadnyitó közgyűlésen, Márianosztrán elhatároztuk, hogy a március 15-e folytán négynaposra duzzadt hétvégén egy jó nagyot motoroznánk. Sajnos a Hegyi Nyomi Banda.....öööö...bocsi...akarom mondani Északi Kemény Csapat tagjai, General Biczó és Maci - (akiről jut eszembe, mivel "északi kemény", lehet, hogy nem is kéne már Macinak hívni, hanem egyenesen Medvének), szóval ők egyéb elfoglaltságuk miatt jelezték, hogy nem tudnak jönni.
Így aztán Cobra Csabi, Diesel Zoli, Szilveszter, Wing Laci, és jómagam megállapodtunk, hogy 18-án, azaz meleghozó Sándor napján csinálunk egy kis Baja-Szeged túrát, a jósolt jó idő reményében. El is suvickoltam a motort, szépen rendbe tettem, és már csak vártuk az asszonnyal a vasárnapot, mint zsidó a Messiást. Lehangoló hírként érkezett először Barcsik Zolitól, majd a nagy nap reggelén Csabitól, hogy utóbbi betegség, előbbi pedig egyházi program miatt nem tud jönni. Ami viszont nagy örömmel töltött el, hogy a reggel 9.15 órára meghirdetett találkozón Wing Lacin kívül már ott várt Nyúl és Judit is, akik értesülvén tervünkről szintén mocira pattantak. Mivel még az idén nem találkoztam velük, így nagyon megörültünk.
Szóval elindultunk Kecskemétről 2 motorral, meg a Nyúl csilicsáré bográcsizéjével Soltvadkert felé, hogy ott találkozzunk Szilveszterrel és a tavalyi Őrség túrán megismert Bódog Lacival, aki szintén eljött velünk a gurulásra. Már várt bennünket a két kollega, bár megjegyzem időben érkeztünk (még jó hogy időben érkeztünk, mikor én vagyok a túravezető.....!) A cukrászdában persze nyomtunk egy kis kávét meg sütikét, mivel megérdemeltük a kemény 42 km után!
Szépen kényelmesen elindultunk Kecel felé, immáron öt csodálatos géppel, és élveztük az egyre erősödő felmelegedést és viszont nem élveztük annyira az először erős, majd szerencsére lecsillapodó szelet. Különösen szeretem ezt a bajai utat, mivel hálistennek az unalmas egyenesek után egy pár kanyart is lehetett élvezni végre. Én mentem elől, így aztán nem is volt gond egy szál se. Fél tizenkettő felé megérkeztünk Bajára és lassan becsorogtunk a csodálatos Szentháromság térre, majd onnan átmentünk a hídon a Petőfi szigetre. A Sugovica partján leparkoltunk, majd egy kis ebéd előtti sétára indultunk a folyó mentén, bámulva közben a hajókat. Közben jókat beszélgettünk, hisz többen már hónapok óta nem is láttuk egymást.
A sétát követően a sziget egyik csárdájában kötöttünk ki, ahol az ebédre várva lustán pislogtunk a Sugóra, ahogy a nap csillogott a felszínén. Mivel Baján voltunk így nem akartam kihagyni a tradícionális bajai halászlét tésztával, ezt rendeltem. Egy derék zenész szintizett nekünk nótákat, ami még hangulatosabbá tette ottlétünket. Éppen ezért hasított belénk fájdalmasan a pincér szava Szilveszter cigánypecsenye rendelésekor:"Én hozhatok, de akkor nem lesz zene.....!!!!" Így aztán a hajthatatlan és lelketlen Szilveszter miatt egyszercsak abbamaradt a hungarikumnótázás, viszont 15 perc múlva jött a kaja!
Mindenki teletömte pociját, majd egy kis punnyadás után ismét motorra vágyva feltápászkodtunk és lóra pattantunk. Az 55-ös úton hagytuk el Baját és Bácsbokodon, Tataházán és Mórahalmon átjutva Szegedre mentünk. Bevallom nekem ez a 100 km-es út esett a legjobban ezen a napon, mert ekkor volt a legmelegebb, legnaposabb az idő, és nagyon korrekt kis kanyarokat is kaptunk tőle. Teljesen kikapcsolódtam, semmi másra nem figyeltem csak az útra, meg az alföldi tájra, az ébredő márciusi természetre. Ja meg a szokásosra: vajon Gabi alszik-e már mögöttem, ugyan leesik-e a motorról.....!!! Mindig ezt csinálja......nem azt mondom lazuljunk.....de, hogy aludni a motoron....!
Szegeden a csapat kedvenc cukiját látogattuk meg a Kárász utcában, ahol a jó időre tekintettel rengeteg ember gyűlt össze, alig bírtam nem kis küzdelmek árán asztalt szerválni a brigádnak. Jöhetett a fagyi, meg a süti, a gesztenyepüré, a kávé, mi szem-szájnak ingere! Igencsak négy óra felé járt már az idő, cíhelődni kezdtünk, irány hazafelé! Itt kettéváltunk: Adorján Laci még elkísérte Majsa felé Szilvesztert és Lacit, mi meg Nyuszival az 5-ösön Kecskemét felé vettük az irányt, mivel már aggódtunk nagymami miatt, akire rábíztuk a három rosszcsont kiskawicsot! Kellemes tempóban motoroztuk le a túra utolsó harmadát, mire hazaértünk már kezdett is hüsi lenni.
Az volt a jó ebben a napban, hogy pont olyanra sikerült, mint amilyenre terveztük: egy kellemes kis szezoneleji, napsütéses laza tempójú nyugodt gurulás kiváló barátokkal!!!
Akik részt vettek: Kawics, Gabi, Wing1100, Nyúl, Bejuka, Jericho, Bódog Laci
1 db ZRX1100, 1 db Honda Gold Wing, 1 db Yamaha Wmax, 1 db Yamaha XVS1300, 1 db Honda Deauville
Legközelebb remélem még többen leszünk, üdv. mindenkinek, a Tolsztoj tehetségével megáldott:....Kawics"
|
